Pavluska Valéria

Kultúramarketing

Elméleti alapok, gyakorlati megfontolások


Az elsőgenerációs élménygazdaság koncepciója

Azt, hogy az élményjavak (experience goods) sajátos tulajdonságaiknál fogva a javak egy eltérő, önálló kategóriáját alkotják – amelybe már nemcsak a hagyományos élményágazatok ajánlatai tartoznak –, először Pine és Gilmore fogalmazták meg élménygazdasággal (experience economy) foglalkozó cikkükben (1998), illetve könyvükben (1999). Elméletük révén a pszichológia tudomány keretében kidolgozott csúcsélmény (peak-experience) (Maslow, 1964), illetve flow-élmény (flow-experience) (Csikszentmihályi, 1990) és a szociológiában kimunkált élménytársadalom (experience society, Erlebnisgesellschaft) koncepció (Schulze, 1992) mellett a közgazdaságelméleti vizsgálatokba is bekerült az élmény kérdésköre, amellyel közgazdasági kategóriává vált az élményjavak és az élménygazdaság fogalma. A menedzsmenttudományokban – és éppen a marketingben – már jóval korábban feltűnt a fogyasztói élmény (customer experience) fogalma, amelyet Holbrook és Hirschman (1982) használt először a fogyasztói magatartás élmény-nézőpontú kifejezésére.

Kultúramarketing

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 881 1

Örülök, hogy Pavluska Valéria könyve az Akadémiai Kiadó marketing szakkönyvtár sorozatában megjelent. Amióta világ a világ, a kultúra mindig a fogyasztás tárgya volt. A mai fogyasztáselmélet egyik legnagyobb dilemmája a kultúra fogyasztásának és a fogyasztás kultúrájának kérdése. Többek között ezt a dilemmát is igyekszik feloldani ez a kiválóan szerkesztett, tudományosan igényes, rendkívül sokrétű, a kultúramarketinget új megvilágításba helyező könyv. Ajánlom a kötetet oktatóknak, kutatóknak, hallgatóknak, a kultúra területén dolgozó szakembereknek, és mindenkinek, aki szeretne elmélyülni a kulturális marketing elméletében és gyakorlatában.

Hetesi Erzsébet intézetvezető egyetemi docens

Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar

Pavluska Valéria nem csupán kiváló szakemberként, hanem kultúrafogyasztó értelmiségiként is hiteles feldolgozója a kulturális életben adekvát marketing tevékenységnek. A folyamatok értelmezésével és további kérdések feltevésével nemcsak a marketing szakemberek, hanem a területen tevékenykedő menedzserek számára is nagyon hasznos kiadványt ad. Munkája felhívja a figyelmet arra, hogy a marketing nem csupán az értékesítés eszköze, nem a reklám szinonimája, nem csorbítja a művészet szabadságát, és helyesen alkalmazva nem a kulturális termék devalválása, hanem minél szélesebb körben történő értékesítése a célja. A kultúrában alkalmazható marketing komplex, a kulturális tevékenység egészét átható gondolkodás- és cselekvésmód. Célja a művészeti, kulturális önkifejezés és a piaci viszonyok egyensúlyban tartása mellett elérni a közönségsikert, amely mintegy legitimálja az adott kulturális tevékenységet, a művészeti irányt annak érdekében, hogy a befogadó, a mecénás, a szponzorok és a fenntartók pénzügyi támogatásával a művészetek és a kulturális élet valódi szabadságát, lehetőségeit gyarapítsa.

Horváth Zsolt igazgató

Pannon Filharmonikusok-Pécs

Hivatkozás: https://mersz.hu/pavluska-kulturamarketing//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave