Az élmény „marketingelésével” kapcsolatban két fogalmat használnak az angol nyelvű szakirodalomban: experiential marketing és experience marketing. A nem teljesen letisztult fogalmi értelmezést bizonyítja, hogy ezeket néha felcserélve, szinonimaként, ugyanabban az értelemben. A különböző nyelveken is különbözőképpen – néha meglehetősen zavaró módon – fordítják a két kifejezést. Például a német nyelvben az experience marketing megfelelője az Erlebnismarketing, ami a folyamatban lévő észlelésre, az élményszerzésre vonatkozik, míg az észt nyelvben mindkét angol kifejezést ugyanúgy fordítják (Leppiman–Same, 2011). A hazai marketingirodalomban az élménnyel kapcsolatosan általában az élménymarketing kifejezéssel találkozunk, ugyanakkor legtöbbször az experiential marketing értelmében (Sas, 2012), vagyis az élmény elsősorban valamilyen fogyasztói szituációhoz kapcsolódó érzelmi hatáskeltésre, élményközpontú programok, események kialakítására vonatkozik. A magyar nyelvben tulajdonképpen mindkét kifejezést fordíthatnánk élménymarketingnek – az experiential szó szótári jelentése ugyanis „élményi” –, bár a két fogalom között már az eddig elmondottak alapján is érzékelhető a különbség. Az „experience marketing” magyar megfelelője az „élménymarketing”, ami inkább a marketingmunka kívánatos végeredményére, céljára utal, vagyis arra, hogy a teljes marketingmunka révén a fogyasztó számára egy jelentőségteljes élmény keletkezik. A jelentőségteljes élmény kialakulásában fontos szerepe van az egyén értékelésének, véleményének és az ezeket alakító külső, belső tényezőknek. Az „experiential marketing” inkább az élményhez vezető utat, az ajánlat élményesítési folyamatát, a fogyasztói szituációk élvezetessé tételét jelenti. Vagyis az „experiential marketing” az élményszerűvé tételt megvalósító egyes marketingaktivitásokra és -eszközökre vonatkozik. Ennek a tartalomnak a pontos megjelenítéséhez és az experience marketingtől való elkülönítéséhez valóban nehéz frappáns, jól hangzó és két szónál nem hosszabb kifejezést találni. Megkülönböztetés céljából használhatjuk az „élményközpontú marketing” vagy a jelenség lényegét talán még jobban kifejező, bár nem túlságosan jól hangzó „élményesítő marketing” kifejezést.