MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A változó Kína
Kapcsolatok a közép-kelet-európai országokkal108
A közép-európai államok uniós csatlakozásával új korszak kezdődött nemcsak az európai kapcsolatok, de a harmadik országokkal folytatott viszony tekintetében is. Ennek fontos elemei az Európai Bizottság részéről 1995-ben megfogalmazott Kína-stratégia 2003-as felújítása, a kapcsolatok stratégiai partnerségi szintre emelése, illetve a rendszeres kétoldalú megbeszélések. Kérdés, hogy az újonnan csatlakozott országok mikorra teszik magukévá és válnak aktív szereplőjévé a közösségi külpolitikának, mely közös cselekvési program a régi tagországok tekintetében sem valósult meg maradéktalanul. Az azonban általánosságban is elmondható, hogy az EU és Kína közötti viszony elsősorban gazdasági-kereskedelmi minőségű, míg például az USA esetében a gazdasági reláció mellett külön hangsúlyt kap a politikai-biztonsági aspektus.
Tartalomjegyzék
- A VÁLTOZÓ KÍNA
- Impresszum
- Előszó
- I. A kínai belső helyzet alakulása, kilátások
- 1. Folyamatosság és új hangsúlyok Kína fejlesztési és nemzetközi stratégiájában
- 1.1. Folyamatosság és változás a fejlesztési stratégiában
- 1.2. Belső kihívások
- 1.3. Realizmus, stabilitásigény
- 1.4. Politikai reformok?
- 1.5. Új helyzet a Tajvani-szorosban
- 1.6. Folyamatosság és módosulás a külkapcsolati stratégiában
- 1.7. Kína és a globalizáció
- 1.8. Ideológiai pragmatizmus, eklekticizmus
- 1.9. A tradicionalizmus előjelei
- 1.1. Folyamatosság és változás a fejlesztési stratégiában
- 2. Egyes társadalmi, etnikai, vallási feszültségek és a korrupció kezelése
- 3. Az emberi jogok a kínai jogalkotás és -alkalmazás tükrében
- 4. A kínai pénzügyi szektor
- 5. A regionális különbségek, urbanizáció és vidékpolitika
- 6. Kína tudományos és technológiapolitikája
- 7. Tanulságok Magyarország számára
- Felhasznált irodalom
- 1. Folyamatosság és új hangsúlyok Kína fejlesztési és nemzetközi stratégiájában
- II. Kína társadalmi-gazdasági fejlődésének távlatai 2030-ig
- Előszó
- 1. A kínai társadalmi-gazdasági fejlődés legutóbbi három évtizedének fő tendenciái és tanulságai
- 2. Az ezredforduló utáni hét év alatt kialakult kiinduló helyzet részletesebb felmérése
- 3. Prognózis az elkövetkező két évtizedre
- 3.1. A prognóziskészítésnél figyelembe vett általánosabb feltételezések és megfontolások
- 3.2. A demográfiai és foglalkoztatottsági mutatók várható alakulása
- 3.3. Néhány megjegyzés a további naturális mutatókkal kapcsolatban
- 3.4. A megtermelt és a felhasznált GDP-volumen előrejelzése
- 3.5. A termelékenység várható alakulása
- 3.6. A GDP-n kívüli főbb értékmutatók várható alakulása
- 3.7. Az oktatás, valamint a kutatás és fejlesztés várható alakulásának mutatói
- 3.8. A hatékonysági mutatók várható alakulásának előrejelzése
- 3.1. A prognóziskészítésnél figyelembe vett általánosabb feltételezések és megfontolások
- 4. Néhány zárógondolat és megválaszol(hat)atlan kérdés
- Felhasznált irodalom
- Melléklet
- Előszó
- III. Kína nemzetközi kapcsolatai
- 1. Összefoglaló áttekintés Kína külkereskedelmi és tőkeforgalmáról
- 2. Kapcsolatok a nagyhatalmakkal
- 3. Kapcsolatok a délkelet-ázsiai térség kisebb országaival
- 4. Kína és az iszlám
- 5. Kapcsolatok a fekete-afrikai országokkal
- 6. Kapcsolatok a közép-kelet-európai országokkal
- 7. Tanulságok, ajánlások Magyarország számára
- Felhasznált irodalom
- IV. A magyar–kínai kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei
- Bevezetés
- 1. A magyar–kínai kétoldalú kapcsolatok általános feltételrendszere, serkentő és gátló tényezői
- 2. Lehetőségek, kockázatok és kihívások szektorok szerinti bontásban
- 2.1. A magyar–kínai kétoldalú kapcsolatok lehetőségei az agráriumban
- 2.2. Logisztikai lehetőségek a kínai–magyar gazdasági kapcsolatokban
- 2.3. Magyarország mint regionális központ Kína számára Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában – a regionális kooperáció lehetőségei
- 2.4. Együttműködési lehetőségek a magyar tudásexportban, a kutatás-fejlesztésben és az oktatásban
- 2.5. Migrációs és vízumpolitika Magyarország Schengen-tagságát követően
- 2.1. A magyar–kínai kétoldalú kapcsolatok lehetőségei az agráriumban
- 3. Összegezett következtetések és ajánlások, kapcsolódások a projektben szereplő többi kutatási témához
- Felhasznált irodalom
- Bevezetés
- V. Kína növekvő szerepe a világgazdasági folyamatokban
- 1. Bevezető megjegyzések és általános világgazdasági keret
- 2. Kína szerepe a világkereskedelemben és WTO-tagságának értékelése
- 3. Kína mint egyre jelentősebb nemzetközi tőkeimportőr
- 4. Kína kibontakozó szerepe a nemzetközi tőkeexportban
- 5. Kína és a nemzetközi nyersanyag- és energiapiacok
- 6. A kínai segélypolitika jellemzői nemzetközi összehasonlításban
- 7. Kína növekvő szerepe a nemzetközi pénzügyi rendszerben
- Felhasznált irodalom
- 1. Bevezető megjegyzések és általános világgazdasági keret
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 454 021 2
E kötet a jelentős intellektuális erővel rendelkező magyar modern Kína-kutatás legjavát adja közre a globális válságot közvetlenül megelőző állapotokról. Hiánypótló szerepet tölt be, mivel magyar sinológusoktól az elmúlt években ritkán jelent meg könyv, noha a Kína-problematika a hazai érdeklődő közönség figyelmének középpontjába került. A Magyar Tudományos Akadémia és a Miniszterelnöki Hivatal kezdeményezésére három éve folynak újra szervezett jelenkori Kína-kutatások hazánkban. Ezek eredményei és résztanulmányai a szakmai közvélemény tájékoztatását szolgáló kötetekben jelentek meg, de nem kerültek kereskedelmi forgalomba. Jelen kötet célja a szélesebb közvélemény tájékoztatása Kína belső helyzetéről, regionális és globális súlyának növekedéséről, valamint a magyar-kínai kapcsolatok alakulásáról.
Hivatkozás: https://mersz.hu/inotai-juhasz-a-valtozo-kina//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
