Lentner Csaba

Rendszerváltás és pénzügypolitika

Tények és tévhitek


Magyar és nemzetközi tapasztalatok a felzárkózásra

A korábbiakban említett makrogazdasági problémákból kiindulva a kormány indította el a Széchenyi Nemzeti Fejlesztési Tervet. A hivatalos gazdaságpolitika szerint növekedésközpontú, (ugyanakkor szűkebben értelmezve alternatív [export-] helyettesítési programként is értékelhető) Széchenyi Terv igazi „talpkőnek” bizonyult az elmúlt években, hiszen a piacgazdasági átmenet időszaka alatt először történt meg a növekedés és a fogyasztás összekapcsolása Magyarországon. Különös jelentőséget ad a Széchenyi Tervnek, hogy a „rossz emlékezetű” 1995–1996. évi gazdaságpolitikai „kiigazító csomag” bevezetésével szemben tudott igazi alternatívát jelenteni a gazdaság dinamizálására és az államháztartás tényleges konszolidálására. A Széchenyi Tervben a külföldi tulajdonú, döntően exportra termelő nemzetközi nagyvállalatok mellett a gazdasági növekedésben jelentős szerepet kaptak a magyar tulajdonú, nagyrészt hazai piacra termelő kis- és középvállalkozások, illetve a hazai fogyasztás bővülése. Az ezredforduló lanyhuló gazdasági trendjeinek áttörésére hivatott magyar program azonban sok elemében összevethető azokkal a felzárkózási effektusokkal, amelyek a magyar történelemben az elmúlt évszázadokban elindultak, ám a kívánt (végső) hatást nem érték el.

Rendszerváltás és pénzügypolitika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 012 0

Prof. Dr. LENTNER CSABA egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi és Államháztartási Intézetének vezetője. 1989-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1995-ben a közgazdaságtudományok kandidátusává avatták a Magyar Tudományos Akadémián. 2003-ban közpénzügytanból habilitált. A pályakezdést követő éveiben banki-vállalati, később állampénzügyi-közéleti területeken-, közel két évtizede a felsőoktatásban tölt be vezető tisztségeket. A neoliberális gazdaságpolitika egyik fő hazai kritikusa. A 2010-től újjászervezett Magyar Állam közpénzügyi gyakorlatának tudományos rendszertanba foglalója. A válság utáni években vendégkutatóként tanulmányozta a Bank of England és a Federal Reserve (Fed) konszolidációs politikáját, egyidejűleg a nem konvencionális közgazdasági iskola és a Magyar Nemzeti Bank új típusú közgazdasági-közgondolkodási műhelyének aktív szereplőjévé avanzsált. 2005-ben, majd 2006-ban az Akadémiai Kiadó által publikált Rendszerváltás és Pénzügypolitika című könyvének újrakiadásával, új gondolatokkal történő kiegészítésével a szerző feleleveníti az 1980-as évek végétől megvalósított neoliberális piacgazdasági átmenet általa vélt ellentmondásait. Egyidejűleg a könyv 2016-os kiadásában igazolja a nem konvencionális eszközökre épülő gazdaságpolitika eredményeit, tükröt állítva annak kritikusai elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lentner-rendszervaltas-es-penzugypolitika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave