Rendszerváltás és pénzügypolitika
Tények és tévhitek
Az arany monetáris célú tartalékolásának indokoltsága a harmadik évezredben
Tartalomjegyzék
- RENDSZERVÁLTÁS ÉS PÉNZÜGYPOLITIKA
- Impresszum
- Gondolatok az újrakiadáshoz
- 1. Ki fizeti (meg) a privatizációt?
- 2. A magyar mezőgazdaság finanszírozási dilemmái az ezredfordulón
- 3. A magyarországi közraktározás a törvénykezés és a pénzügyek tükrében – útban az Európai Unió felé
- 4. Ezredfordulós dilemmák: agrárpolitika a pénzügyi politika fogságában
- 5. A magyar agrárfinanszírozás néhány jellemzője a piacgazdasági átmenetben, illetve az eu-csatlakozás küszöbén
- 6. Adópolitikai dilemmák 1998-ban
- 7. Adópolitikai távlatok – a múlt és a jövő
- 8. Magyar adópolitikai reformtörekvések a piacgazdasági átmenetben
- 9. A magyarországi bankrendszer fejlődésének várható irányai az ezredforduló után
- 10. A paradigmaváltás kényszere a magyar állampapírpiacon
- 11. A magyarországi bankrendszer várható státusai a XXI. században
- 12. Az arany szerepe a monetáris politikában
- Méltatás és új kihívások Menyhay Imre 70. születésnapjára
- Aranytartalékok a világ központi bankrendszereiben az 1990-es években
- A Magyar Nemzeti Bank aranytartalékolási politikája az 1990-es években
- Az arany szubsztanciája az árutermelés viszonyai között
- Az arany monetáris célú tartalékolásának indokoltsága a harmadik évezredben
- Méltatás és új kihívások Menyhay Imre 70. születésnapjára
- 13. Millenniumi kihívások és válaszok a hazai pénzügyi politikában és a közgazdasági felsőoktatásban
- Pénzügyi helyzetkép az ezredfordulón
- Az európai uniós integráció pénzügyi kísérőjelenségei
- A GDP-növekedés és a pénzügyi egyensúly fenntartásának alternatív útjai
- Ezredfordulós költségvetési trendek és finanszírozásuk
- Az igazságos közteherviselés mint egyedüli alternatíva
- Az inflációs kihívások
- A külső erőforrás vezérelte pénzügyi politika társadalmi hatásai az ezredfordulón
- A pénzügytanoktatás lehetséges válaszai a pénzügyi kihívásokra
- Pénzügyi helyzetkép az ezredfordulón
- 14. Magyarország európai uniós csatlakozásának nyitott kérdései – különös tekintettel a pénzügyi szektorra
- Az Európai Unió és Magyarország kapcsolata a globalizálódó világgazdaságban
- A magyar pénzügyi szektor integrációjának helyzete az ezredfordulón
- Magyarország pénzügyi integrációjának legújabb állomásai
- A magyar csatlakozás esélyei az Unió hivatalos szemszögéből
- A magyar integráció nyitott kérdései
- A paradigmaváltás kényszere a magyar pénzügyi politikában: működőtőke-honosítás és külgazdasági diverzifikáció
- A „hivatalos” magyar gazdasági modell és pénzügyi politikai eszközei
- A magyar devizaadósság szerkezete – mint az Európai Unióba ágyazottság egyik jellemzője
- Összegzés és előretekintés
- Az Európai Unió és Magyarország kapcsolata a globalizálódó világgazdaságban
- 15. A hazai vállalkozásokat erősítő gazdasági programok társadalmi hatásai – az egzisztenciahiteltől a Széchenyi Tervig
- 16. A működőtőke-befektetések néhány sajátossága Magyarországon
- 17. A „magyar modell” – változó pénzügyi és társadalmi erőtérben
- 18. A magyarországi lízingfinanszírozás stratégiai kérdései
- A magyar lízingpiac története nemzetközi kitekintésben
- A magyar lízingpiac főbb pénzügyi adatai, belső struktúrája
- A lízingpiac jogi és számviteli háttere
- A lízingszerződések legújabb fejleményei a magyar piacon
- A magyar lízingpiac várható tendenciái – makropénzügyi megközelítésben
- Az ingatlanfinanszírozás
- A lízingfinanszírozás új területe: az agrárszektor
- A magyar lízingpiac története nemzetközi kitekintésben
- 19. A nemzetközi tőkepiacok és pénzügyi intézmények – közép- és kelet-európai szemmel
- 20. Tények és tévhitek a neoliberális piacgazdasági átmenetről és a 2010 óta alkalmazott nem konvencionális eszközökről – összehasonlító elemzés
- A könyvről és a szerzőről
- About the Author and the Book
- Felhasznált irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 454 012 0
Prof. Dr. LENTNER CSABA egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi és Államháztartási Intézetének vezetője. 1989-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1995-ben a közgazdaságtudományok kandidátusává avatták a Magyar Tudományos Akadémián. 2003-ban közpénzügytanból habilitált. A pályakezdést követő éveiben banki-vállalati, később állampénzügyi-közéleti területeken-, közel két évtizede a felsőoktatásban tölt be vezető tisztségeket. A neoliberális gazdaságpolitika egyik fő hazai kritikusa. A 2010-től újjászervezett Magyar Állam közpénzügyi gyakorlatának tudományos rendszertanba foglalója. A válság utáni években vendégkutatóként tanulmányozta a Bank of England és a Federal Reserve (Fed) konszolidációs politikáját, egyidejűleg a nem konvencionális közgazdasági iskola és a Magyar Nemzeti Bank új típusú közgazdasági-közgondolkodási műhelyének aktív szereplőjévé avanzsált. 2005-ben, majd 2006-ban az Akadémiai Kiadó által publikált Rendszerváltás és Pénzügypolitika című könyvének újrakiadásával, új gondolatokkal történő kiegészítésével a szerző feleleveníti az 1980-as évek végétől megvalósított neoliberális piacgazdasági átmenet általa vélt ellentmondásait. Egyidejűleg a könyv 2016-os kiadásában igazolja a nem konvencionális eszközökre épülő gazdaságpolitika eredményeit, tükröt állítva annak kritikusai elé.
Hivatkozás: https://mersz.hu/lentner-rendszervaltas-es-penzugypolitika//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero