A tőke szabad áramlását felölelő 4. fejezet a tőkeműveletek, a devizaszabályozás, a fizetési és befektetési szabályok, továbbá az ingatlanvásárlás szabályaival foglalkozik. A fejezet a magyar tárgyalási álláspont benyújtása után 1999 szeptemberében került megnyitásra. A Közösség is elkészítette tárgyalási álláspontját, amelyben számos kérdés tekintetében kiegészítő információt kért, majd 2001 nyarának elején a fejezet lezárásra került. A magyar társadalom egy része megütközéssel fogadta a külföldiek termőföld-vásárlási feltételeiben a magyar kormány engedékenységét. A magyar tárgyalási álláspont 1999 májusi benyújtásakor a termőföld és a védett természeti területek külföldiek és belföldi nem természetes személyek által történő megszerzésére a kormány tízéves tilalmat, illetve mentességet kért. 2001 nyarán azonban nyilvánvaló, hogy a kormány végül is csak egy 7 éves átmeneti mentességet tudott elfogadtatni, sőt a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó, helyben lakó külföldiek esetében mindössze 3 éves átmeneti földszerzéstilalmi korlát érvényesül. A konkrét számadatokból megdőlni látszik a kormányzat által kommunikált 15 éves mentességi kérelem előterjesztése, hiszen a hivatalos szakirodalom csak 10 évre előterjesztett magyar mentességi kérelmet ismer. További átmeneti mentességi igény volt a termőföldnek nem minősülő ingatlanok külföldiek által történő megvásárlása esetén az egyedi engedélyezési eljárás fenntartása öt évre. A magyar kormány a tárgyalásokra ugyancsak átmeneti mentességi igényként fogalmazta meg az intézményi befektetők – az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak és önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárak, az önkéntes nyugdíjpénztárak, a magánnyugdíj-pénztárak és a biztosítótársaságok – tőkekiviteli korlátjaira vonatkozó tilalom fenntartását 5 évre.