Lentner Csaba

Rendszerváltás és pénzügypolitika

Tények és tévhitek


A magyar integráció nyitott kérdései

Az Európai Unió részévé válni politikai, jogi és gazdasági döntések, illetve teljesítések sorozatát igényli, mind Magyarország, mind pedig az Unió részéről. Az elmúlt évtized magyar kormányai a hármas követelményrendszer közül jobbára csak a magyar jogrendszer európai uniós joggal való összhangba hozását tartották elsődlegesen fontosnak, illetve ezen a területen történtek a legjelentősebb előrelépések. Való igaz, hogy a magyar törvényhozásban még számos olyan jogszabály létezik, amely az Európai Unió jogrendjével nem konform, ám szembeötlőbb különbségek vannak az Unióhoz képest a magyar gazdasági fejlettség és az életszínvonal terén. Az is nyilvánvaló, hogy egy szegény rokon jövetelének a családon belül sem örül mindenki osztatlanul és főleg nem tartósan. Mindezek alapján elgondolkodtató, hogy Magyarországon az egy főre jutó bruttó hazai termék az Európai Unió átlagának alig az 50%-át éri el. Így felmerül az a kérdés, hogy képes-e Magyarország arra, hogy az elmaradását csökkentse, és ha igen, milyen gazdaságpolitikával. Kérdés ugyanakkor az is, hogy a magyar integrációs törekvéseket visszaigazoló és 10 éve folyamatos bátorítást adó, de egyúttal újabb és újabb gazdasági és politikai követelményeket is megfogalmazó Európai Unió a PHARE, SAPARD, és ISPA programjait tudja-e olyan mértékben növelni, hogy Magyarország legalább a dél-európai tagállamok szintjét még a csatlakozás előtt elérje. Akár az egyik, akár a másik kérdésről már sem Brüsszelben, sem Nizzában, sem Budapesten nem esik, illetve nem esett szó. A gazdasági hatásokat elemezve adott a felvetés, hogy az uniós tagállamok a keletre exportált vállalataiknak milyen áthidaló megoldásokat tudnak biztosítani az általános érvényű adó-jogharmonizáció magyarországi végrehajtása után, vagyis a Közép-Európában, így Magyarországon is meglévő vállalati adókedvezmények leépítését követően. Külföldi, illetve belföldi tulajdonosokkal működő, tőkeerősebb és tőkeszegényebb vállalkozások között ugyanis nem lehet különbséget tenni az Európai Unióban, még az eltérő adózási és támogatási feltételek biztosításában sem.

Rendszerváltás és pénzügypolitika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 012 0

Prof. Dr. LENTNER CSABA egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi és Államháztartási Intézetének vezetője. 1989-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1995-ben a közgazdaságtudományok kandidátusává avatták a Magyar Tudományos Akadémián. 2003-ban közpénzügytanból habilitált. A pályakezdést követő éveiben banki-vállalati, később állampénzügyi-közéleti területeken-, közel két évtizede a felsőoktatásban tölt be vezető tisztségeket. A neoliberális gazdaságpolitika egyik fő hazai kritikusa. A 2010-től újjászervezett Magyar Állam közpénzügyi gyakorlatának tudományos rendszertanba foglalója. A válság utáni években vendégkutatóként tanulmányozta a Bank of England és a Federal Reserve (Fed) konszolidációs politikáját, egyidejűleg a nem konvencionális közgazdasági iskola és a Magyar Nemzeti Bank új típusú közgazdasági-közgondolkodási műhelyének aktív szereplőjévé avanzsált. 2005-ben, majd 2006-ban az Akadémiai Kiadó által publikált Rendszerváltás és Pénzügypolitika című könyvének újrakiadásával, új gondolatokkal történő kiegészítésével a szerző feleleveníti az 1980-as évek végétől megvalósított neoliberális piacgazdasági átmenet általa vélt ellentmondásait. Egyidejűleg a könyv 2016-os kiadásában igazolja a nem konvencionális eszközökre épülő gazdaságpolitika eredményeit, tükröt állítva annak kritikusai elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lentner-rendszervaltas-es-penzugypolitika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave