Dusek Tamás, Kotosz Balázs

Területi statisztika


Az elérhetőség mutatói

Az elérhetőség Gould szerint egyike azon fogalmaknak, amit nagyon sokan használnak, de a definiálása és mérése mégsem egyértelmű (Gould, 1969, idézi Pirie, 1977, 300.). Az egyértelmű definíció hiánya összefüggésben áll a különféle léptékeken (a városi szinttől a világszintű kutatásokig) eltérő jelentőségű kérdésekkel, a különböző közlekedési módok sajátosságaival és a különböző utazási céloknál eltérő jelentőségű tényezők körével. Az elérhetőség természetes módon alapvető tényezőként jelenik meg a közlekedéstervezési és közlekedésfejlesztési vizsgálatok során. Az elérhetőségnek az ellátási körzetek határvonalainak meghúzásában, a létesítmények elhelyezésében, az aktuálisan érvényes rendszer értékelésében, vagy általában a közigazgatási határok kijelölésekor, átszervezésekor is elsőrendű a jelentősége.33 Emellett az elérhetőséget olykor a komplex fejlettségi mutatók képzéséhez is felhasználják. Az utóbbi használata mögött az a gondolat áll, hogy bizonyos szolgáltatások elérhetősége településenként, térségenként különbözik, kedvezőbb helyzetben lévőknek tekinthetők azok a térségek, ahonnan a szolgáltatások könnyebben, rövidebb idő alatt, kisebb költséggel elérhetők. Az elérhetőség és a fejlettség közötti kölcsönös kapcsolat is egy gyakori kutatási téma. Hazánkban az utóbbi időben elsősorban a közúthálózati elérhetőség, illetve az autópályák fejlesztési hatásaira vonatkozó vizsgálatok voltak gyakoriak.34

Területi statisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 001 4

A statisztikában talán az a legszebb, hogy általános, szinte mindenre kiterjed. A tudomány, a köznapi élet, de még egyes művészeti ágak is nap mint nap találkoznak a statisztikával, merítenek belőle, és folyamatosan gazdagítják azt. Miért lenne ez másképp a területi tudományokkal, és a mindennapjainkat ugyancsak átszövő területi összefüggésekkel? Ennek a két tudományágnak a találkozása szinte természetes, mégis különös. A klasszikus statisztikán felnőtt kutatók számára a közös gyökerek, elvek és módszerek speciális alkalmazásain túl egy sor, a területi dimenzióból adódó érdekes, olykor meglepő módszer, mutatószám, elemzés található a könyvben. A két fiatal, kiválóan felkészült és elkötelezett kutató olyan módszertani szakkönyvet ad az olvasók kezébe, ami alapos, pontos, mégsem vész el a felesleges részletekben, így a statisztika és a területi tudományok alapjait ismerő szakemberek számára egyaránt jól érthető és ajánlható. Bár a könyv módszertani orientációjú, meg kell említeni példáit, melyek sokszínűségükkel jól szemléltetik a statisztika említett átfogó jellegét és a két tudományág gyümölcsöző találkozását.

Hunyadi László, professor emeritus

Budapesti Corvinus Egyetem

A regionális tudomány egyik jellegmeghatározó vonása sajátos területi elemzési módszerek kidolgozása és használata az empirikus elemzésekben. Ezen belül is kiemelt szerepű a területi statisztikai eszköztár. A két fiatal, de már jelentős tudományos teljesítményt felmutató szerző kötete ebben a tartalmi elemben teszi még teljesebbé a diszciplína hazai szakirodalmát. Erőssége a kötetnek a módszertani tartalmon túl a sok helyütt megjelenő, érdemi térelméleti megalapozottság is, és kiemelt értéke a sok érdekes ábra, osztályozó modell. Az új módszereket, közelítéseket is bemutató kötet széles társadalomkutatói körben és a szakterületi egyetemi képzések felső lépcsőfokain haszonnal kézbeveendő, fontos írás.

Nemes Nagy József, egyetemi tanár,

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Hivatkozás: https://mersz.hu/dusek-kotosz-teruleti-statisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave