Vigvári András

Pénzügy(rendszer)tan

Alapvető ismeretek rendhagyó megközelítésben


Az új nemzetközi pénzügyi architektúra körvonalai

Az 1998-as esztendő valuta- és bankválságai világossá tették, hogy a „Bretton Woods-i ikrek” reformján messze túlmutató változások szükségesek a globális pénzügyi stabilitás megteremtése érdekében. Stanley Fischernek, az IMF első vezérigazgató-helyettesének értékelése szerint 1999-ben az új nemzetközi pénzügyi rendszer megteremtését szolgáló reformfolyamat még csak a kezdeteknél tartott. E változások két fő területet érintenek. Az egyik a válságmegelőzés, a másik a válságkezelés. Ahhoz, hogy a változtatási törekvéseket megértsük, be kell mutatnunk, hogy a közgazdászok között és a nemzetközi pénzügyi közvéleményben a pénzügyi válságok okainak két markánsan eltérő magyarázata terjedt el. A rossz, felelőtlen gazdaságpolitika (bad policy view) szerepét Krugman 1979-ben kifejtett nézeteinek követői hangsúlyozták. E nézetek szerint az 1990-es évek pénzügyi válságaiért a kormányzatok túlzott hitelgarancia-vállalásai felelősek. Ezen jelenségek miatt a feltételes kötelezettségvállalás (contingent liability) problémája az utóbbi 10 évben a pénzügyek mellett a közpolitikai irodalom (Polackova 1998, Schick 1999) központi kérdésévé vált. A probléma megjelenése összekapcsolódott az 1997-es kelet-ázsiai válsággal, ahol a bankszektornak nyújtott implicit garanciák lehívása az államadósságot mérhetetlenül megemelte. Indonéziában a GDP 50%-ával, Thaiföldön 30%-ával nőtt az államadósság a válság következtében. A másik véleménycsoport a válságokat a fizetési mérleg bevételi és kiadási oldalának lejárati meg nem felelése, a rövid lejáratú hitelekkel finanszírozott hosszú lejáratú beruházások okozták. Ez befektetői bizalomvesztést okozva vezetett a válságokhoz (financial panic view). Az első megközelítésből a fejlődő országok tőkeliberalizációjának elhamarkodottságát vonták le következtetésként, és a javaslatok ennek visszarendezésére irányultak. A második megközelítés egy nemzetek fölötti végső hitelező szükségessége mellett érvel (lásd Botos–Kőrösi).

Pénzügy(rendszer)tan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 887 3

A Pénzügy(rendszer)tan című tankönyv második kiadása a háromszintű felsőoktatás számára készült. Szerzője, Vigvári András, az ÁSZ FEMI tudományos tanácsadója, egyetemi docens, gyakorló pénzügyi szakember. A rendszerszemléletű megközelítés nemcsak tudományos értelemben jelent eredeti megközelítést, hanem ez az építkezés didaktikailag is újítás. Lehetővé teszi, hogy az olvasó átfogó és megalapozott ismereteket szerezzen a pénzügyek bonyolult világáról. A könyv nyelvezete és apparátusa csak minimálisan formalizált. Ez alkalmassá teszi arra is, hogy a közgazdász és gazdálkodástudományi képzésen túlmenően a jogi, a közigazgatási és társadalomtudományi képzések is hasznosíthassák. A könyv tagolása és szakmai nyitottsága lehetővé teszi, hogy a különböző alapszintű, mester és doktori képzések törzsanyaga legyen. A szerző nem megtanulandó leckéket írt, hanem élő és hasznosító, továbbgondolandó ismereteket nyújt, melyhez esettanulmányok, elméleti összefoglalók, glosszárium, kronológia biztosítanak keretet. A kötetet ún. arcélek színesítik, melyben a szerző bemutatja a téma szempontjából releváns pénzügyi szakembereket és kutatókat is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/vigvari-penzugyrendszertan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave