Pénzügy(rendszer)tan
Alapvető ismeretek rendhagyó megközelítésben
Magyar pénzügyi kronológia
1000 körül | A magyar pénzverés kezdetei. I. István közvetlenül koronázása után verette az első dénárokat, amelyek mellett bizánci aranypénzek is forgalomban voltak (solidusok; 1 solidus = 30 dénár). A marha továbbra is betöltötte a pénz funkcióját. |
1018 után | Megindul a rendszeres pénzverés. |
11. sz. 2. fele | Elkezdődik a pénzújítás (pénzcsere). Célja a korona bevételeinek növelése volt. |
1077–1095 | Szent László uralkodása alatt kétévenként van pénzújítás. |
1095–1116 | Kálmán király uralkodásának ideje alatt kezdődik el az István által veretett értékálló pénzek rontása. |
12. század | A forgalomban lévő silány pénzek miatt a gazdasági élet igényei szükségessé teszik a súlypénzek használatát: a kifizetéseknél veretlen ezüstöt, illetve meghatározott súlyú (különböző márkában mért) ezüstrudakat használtak. |
1211–1221 | A pénzverés decentralizálásának kezdetei. Ebben az időben Esztergom mellett már több helyen is vernek pénzt. |
1222 |
Az Aranybulla. A szerviensek évenkénti pénzújítást követelnek, amiből arra lehet következtetni, hogy addig esetenként egy éven belül többször is lehetett pénzújítás. |
1235–1270 | IV. Béla király újra stabil értékű pénzt veret, halálával azonban a kedvező folyamatnak vége szakadt. |
1250–1255 | IV. Béla intézkedései nyomán folytatódik a pénzverés decentralizációja. |
1323 |
Károly Róbert (1307–1342) pénzreformjának kezdete; a dénár értékének stabilizálására tett első kísérletek sikertelenek voltak. |
1325 |
Kibocsátják a firenzei mintára készült aranyforintot, az országban mégis több pénz maradt forgalomban. |
1328 |
Körmöcbánya, a későbbiekben legjelentősebb pénzverde alapítása. |
1329 |
Károly Róbert cseh mintára garast veret. |
1336 |
Károly Róbert értékálló dénárt bocsát ki. A kapuadó kezdete; ezzel a király lemond a pénzújításból származó bevételről. |
1387–1437 | Zsigmond király a dénárnál és a féldénárnál kisebb aprópénzeket is veretett. |
1425–1453 | Budán szünetel az aranypénz verése. |
1427–1430 | Jó minőségű dukátok kibocsátása Zsigmond uralma alatt. |
1442–1443 | Súlyos pénzrontás, monetáris zavarok. |
1467–1468 | Hunyadi Mátyás (1458–1490) kincstári reformja, évtizedekre szóló szilárd pénzrendszer kialakítása (1 aranyforint = 25 garas = 100 dénár = 200 féldénár). |
1486 |
Tirolban nagy értékű ezüstpénzéket, a tallérok őseit bocsátják ki. |
1503 |
A Fugger-család pénzügyi (pénzváltási) tevékenységének kezdete Magyarországon. |
1521–1525 | A dénár finomságát a felére csökkentették, súlyos monetáris zavarok lépnek fel, amelyek a dénár eredeti finomságának helyreállításáig tartottak. |
16. század | A zavaros politikai viszonyok, a két király küzdelme és a török támadások miatt egyes nagybirtokosok hamis pénzt verettek. A korszak legértékesebb pénze a magyar aranyforint (más néven dukát) volt. A század első felében egyre több tallér került az országba, a leggyakoribb fizetési eszköz a magyar dénár volt. A század közepétől Magyarországon, illetve az Erdélyi Fejedelemségben is vernek tallérokat (a tallérverés a XVI–XVII. század folyamán az Oszmán és az Orosz Birodalom kivételével egész Európában elterjedt). |
1559 |
Az augsburgi birodalmi gyűlésen ismételten határozat születik a birodalmi pénzrendszer egységesítéséről. A XVII. század végéig tartó monetáris zavarok során a tiltakozások gyakran e határozatra hivatkoznak. |
1610 k.–1625 k. | Fokozódó pénzrontás Közép-Európában; az árforradalom tetőzése. |
17. század | Az időszak második felében a dénárverés elsorvad. Egyre több krajcárt bocsátanak ki, illetve silányabb külföldi veretek is áramlanak az országba. A század utolsó harmadában az aranyforint és a tallér dénárban számított árfolyama eltérően alakult a három országrészben, vagyis megszűnt az ország monetáris egysége. |
1670-es évek | Az adóterhek emelése a királyi Magyarországon. |
1703–1711 | A Rákóczi-szabadságharc. Az ország gazdasági nehézségei tovább súlyosbodtak. |
1704 |
A kuruc állam rézpénzt bocsát ki. |
1753 |
Valutarendelet; a konvenciós ezüstpénz, illetve ennek alapján új pénzrendszer bevezetése. |
1760 |
A rézpénz törvényes fizetési eszköz a Habsburg Birodalomban. |
1762 |
Papírpénz kibocsátása a Habsburg Birodalomban, emellett ezüstpénz verése. |
1805 |
Az első magyarországi biztosítótársaság megalapítása. |
1811 |
Az első devalvációs rendelet, a váltóforint kibocsátása, a pénzvagyon 80%-ának elvesztése a kötelező beváltásnál. |
1816 |
A második devalvációs rendelet. A váltóforintot 40%-kal leértékelik. |
1816 |
Az Osztrák Nemzeti Bank létrehozása. |
1826 |
Megalakul az első hazai részvénytársaság (Lánchíd Társaság). |
1830 |
Széchenyi István megjelenteti Hitel című művét. A művek sorát 1831-ben a Világ, majd 1833-ban a Stádium folytatja. |
1836 |
Megalapítják az ország első önálló pénzintézetét (Brassói Általános Takarékpénztár), amely azonban csak szűk körben működött. |
1839 |
Megalapítják a Pesti Hengermalom Részvénytársaságot, amely az első modern nagytőkéjű ipari részvénytársaság lesz Magyarországon. |
1839–1840 | Az országgyűlésen elfogadják a váltótörvényt, a kereskedelmi törvényt, és szabályozzák a csődeljárást. |
1839. június 10. | Fáy András javaslata egy takarékpénztár létrehozására. |
1840 |
A részvénytársaságok működésének jogi szabályozása (1840. évi 18. tc.). |
1841 |
Fáy András tervei alapján részvénytársaság formájában megkezdte tevékenységét a Pesti Hazai Első Takarékpénztár. A működés kezdetben filantróp jellegű volt, az 1840-es évek közepén azonban már a nyereségorientáció volt jellemző. Jelentősége lényegesen nagyobb volt, mint a Brassói Általános Takarékpénztáré. |
1841. október 14. | Létrejön a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, az ország első bankja. Az intézmény tevékenységének már részét képezte a váltó- és folyószámlahitelek nyújtása, de értékpapírokra is folyósított előlegeket. |
1841 |
Az önálló magyarországi jegybank létrehozására tett első kezdeményezések. |
1849 |
A magyar kormány eláll az önálló magyar központi bank létrehozásának gondolatától, és fedezetlen papírpénzt bocsát ki a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank útján (Kossuth-bankók). |
1851 |
Megnyitják az Osztrák Nemzeti Bank pesti fiókját. |
1857 |
A bécsi Creditanstalt pesti fiókja elsőként vállalkozik az országban hitelbanki tevékenység folytatására. |
1857 |
Pátens a decimális számítási rendszerre való áttérésről. |
1857–1858 | A Habsburg Birodalomban elhatározás születik egy valutareform végrehajtásáról. Ezek után párhuzamos valutarendszer áll fenn, amelyben forint névértékű bankjegyek és ezüst alapú érmék (ezüstforintok) egymás mellett voltak forgalomban. |
1863 |
A Magyar Földhitelintézet létrehozása. Feladata a jelzáloghitelezés iránt mutatkozó igények kielégítése volt. |
1864. január 18. | Budapesti Áru- és Értéktőzsde megalakulása. |
1867. szeptember 15. | A Magyar Általános Hitelbank alapítása. |
1866–1873 | Gazdasági élénkülés és cégalapítási hullám. Az időszak során 564 pénzintézetet és 170 ipari részvénytársaságot alapítottak. 1873-ban már 788 részvénytársaság működött. |
1867 |
Megnyitják a Magyar Általános Hitelbankot (MÁH). |
1868 |
Megalakul a császári és királyi Legfőbb Számvevőszék, amelynek feladata az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyi, hadügyi és általános pénzügyi kiadásainak nyilvántartása és ellenőrzése volt. |
1869 |
A Magyar Jelzáloghitelbank, valamint Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank létrehozása. A két pénzintézet kezdetben szerény keretek között működött, hamarosan azonban meghatározókká váltak. |
1870 |
Megkezdi működését az első magyar önálló Állami Számvevőszék; neve 1914-ben Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszékre (LÁSZ) módosult, amely a ma is működő Állami Számvevőszék közvetlen elődjének tekinthető. A Számvevőszék már ekkor is kormánytól független intézményként folytatta tevékenységét. |
1873. május 9. | A bécsi tőzsdekrach, a fekete péntek. Kihatásaként Magyarországon hitelválság alakul ki. |
1875 |
A Kereskedelmi Törvény (1875. évi XXXVII. tc.). A mintát a Németországban 1862-ben elfogadott kereskedelmi törvény jelentette. |
1870 |
Bankankét, vagyis bankvita, amely keretében egy szakmai bizottság a korabeli pénzválság megoldásának lehetséges megoldásait igyekezett szélesebb szakmai körben megvitatni. |
1878 |
Az Osztrák–Magyar Bank megalapítása. Az Osztrák Nemzeti Bank utóda már határozottan binacionális jellegű volt, minden üzletágában rendelkezett budapesti fiókkal. Ez az intézmény a kiegyezést kiterjesztette a pénzrendszer irányítására is. |
1886 |
Megkezdi működését a Magyar Királyi Postatakarékpénztár. Az intézmény a hatalmas postahivatali hálózatára támaszkodva leginkább a kisbetétek összegyűjtésében tűnt ki. |
1892 |
Valutareform, amelynek keretében megtörtént az aranykorona bevezetése. A valutareform előkészítésében komoly szerepe volt Wekerle Sándor miniszterelnöknek és Kornfeld Zsigmondnak, a MÁH igazgatójának. A lépést az tette szükségessé, hogy a közös valuta szerepét betöltő ezüstforint értéke nagymértékben ingadozott. Az Osztrák–Magyar Bank nem vállat kötelezettséget a nála benyújtott bankjegyek aranyra történő átváltására. Ez egyben az aranystandard-rendszerbe történő bekapcsolódást is szolgálta. |
1893 |
A legnagyobb bankok létrehozzák a Budapesti Giro- és Pénztáregyletet a fővárosi cégek közötti forgalom elszámolásának egyszerűsítése érdekében. |
1892–1911 | A valutareform újabb cégalapítási hullámot indított el, mivel az államkölcsön kamatok csökkentek. A „gründolás”-ban a bankok jártak az élen. A MÁH 1913-ban a legnagyobb vállalatbirodalom tulajdonosaként 63 iparvállalatot birtokolt, amelyek alaptőkéje az összes ipari társaságok alaptőkéjének 16%-át tette ki. Az összes hazai bank érdekeltségébe tartozott a hazai gazdasági szereplők 47%-a. |
1903 |
Létrejött a 28 vidéki bank és 6 politikus és vállalkozó részvételével a vidéki pénzintézetek együttműködésének elősegítésére a Magyar Pénzintézetek Országos Szövetsége Rt. |
1909 |
Wekerle Sándor adóreformja, a modern értelemben vett személyi jövedelemadó bevezetése. Tényleges kivetésére ekkor nem került sor. |
1909. április 24. | A király elutasítja a magyar kormány önálló jegybank felállítására irányuló tervét. |
1916. június 1. | Megalakult a Pénzintézeti Központ, amely felügyeleti és érdekvédelmi feladatokat látott el. |
1919. január 31. | Megalakul a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE). Ezzel párhuzamosan megteremtették a két világháború között működő Bankközi Megállapodások rendszerét, amely a különböző folyó bankügyletek egységes keretfeltételeit hozta létre. |
1919. március 21. | A Tanácsköztársaság kikiáltása. |
1919. március 26. | A Forradalmi Kormányzótanács megkezdi az államosítást. |
1920. május 9. | Magyarország – a Monarchia utódállamai között utolsóként – a korona felülbélyegzésével elkülöníti Ausztriától pénzrendszerét. |
1914–1924 | A magyar gazdaságot az első világháború finanszírozásával összefüggésben (különböző ütemű, az időszak vége felé egyre súlyosbodó) infláció sújtja. |
1921. augusztus 1. | Az első világháború lezárásaként, illetve a Monarchia felbomlásával a Magyar Királyi Állami Jegyintézet megalapítása. A pénzintézet nem tekinthető klasszikus értelemben vett jegybanknak, csak egyszerű állami hivatalnak, amely állami papírpénzt és nem klasszikus bankjegyet bocsátott ki. |
1922. augusztus 8. | A korona védelme érdekében sor kerül a kötött devizagazdálkodás bevezetésére, s megalapítják a Devizaközpontot. |
1924. május 24. | Megalakul a Magyar Nemzeti Bank. |
1924. június 26. | A népszövetségi kölcsön folyósításának megkezdése. |
1925. január 1. | Életbe lép az autonóm vámtarifatörvény. |
1925. december 14. | Egy magyar diplomáciai futár hágai letartoztatásával kirobbant a frankhamisítási botrány. |
1925 |
A magyar korona értékét az angol fonthoz kötik. |
1927. január 1. | A korona lecserélése, a pengő lesz a törvényes fizetési eszköz. |
1927. augusztus 10. | Kihirdetik a kötelező betegség és balesetbiztosításról szóló törvényt. Létrehozzák az Országos Társadalombiztosító Intézetet. |
1928. október 1. | Megkezdi működését az Országos Társadalombiztosító Intézet. |
1930 |
A korlátolt felelősségű társasági forma megjelenése (1930. évi V. tc.). |
1931. július 14. | A magyar kormány háromnapos bankzárlatot rendelt el, s ezzel együtt bevezette a kötött devizagazdálkodást. Az intézkedésekre a New York-i tőzsdekrach után tovagyűrűző hitelválság káros következményeinek mérséklése érdekében volt szükség. |
1931. december 22. | A kormány teljes körű transzfermoratóriumot rendel el, azaz minden külföldi kifizetést megtilt. |
1938. április 30. | Kihirdetik a mezőgazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításával kapcsolatos törvényt. |
1938. december 30. | Az ipari és kereskedelmi munkások gyermeknevelési támogatásának bevezetése. |
1940. április 6. | Cukor- és zsírjegy Magyarországon. |
1942. január 15. | Liszt- és kenyérjegy, illetve fejadagrendszer bevezetése. |
1943. november | Az utolsó Bankközi Megállapodás, amelyhez már csak 17 pénzintézet csatlakozott. |
1944–1946 | A világ legpusztítóbb hiperinflációja söpör végig Magyarországon. |
1946. augusztus 1. | A forint bevezetése (= 0,07575 g arany) hazánkban. |
1946. augusztus 6. | Az USA visszaszolgáltatta az MNB arany- és ezüstkészletét, amely a valutareform fontos eleme volt. |
1947. november 21. | A magánbankok államosítása. |
1948. május 20. | Budapesti Áru- és Értéktőzsde megszüntetése. |
1949 |
A Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék működését felfüggesztik. Az államháztartás működésének ellenőrzése ezzel a lépéssel negyven évre a kormányzat kezébe került. |
1950 |
Devizagazdálkodásra vonatkozó jogszabály, a „Devizakódex” megjelenése (kötelező devizabeszolgáltatás elve, külföldi hitelpolitika központi irányítása). |
1950. január 1. | Az 1. ötéves terv kezdete. |
1951. november 11. | A munkavállalók egységes társadalombiztosítási nyugdíjának bevezetése. |
1953. január 10. | A kereseti és vagyonadó eltörlése. |
1953. június 27–28. | Az új gazdaságpolitika kezdete. |
1955. december 14. | Magyarország az ENSZ tagja. |
1956. december 5. | A magyar adottságoknak jobban megfelelő gazdaságpolitika kialakításáról szóló döntés. Varga István vezetésével gazdasági reformbizottság alakult. |
1957. december 27. | Rendelet a termelőszövetkezeti tagok öregségi-, rokkantsági- és özvegyinyugdíj-jogosultságáról. |
1964. december | Nyers Rezső vezetésével megalakul a Gazdasági Mechanizmus Bizottság, amely a tervgazdálkodási rendszer megreformálását előkészítő szakértői munkákat koordinálta. |
1968. január 1. | Az Új Gazdasági Mechanizmus bevezetése. |
1974 |
Új devizakódex. |
1982 |
Hazánk a Világbank (IBRD) tagja. |
1982. május 6. | Hazánk a Nemzetközi Valutaalap tagja. |
1985 |
Hazánk a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) tagja. |
1985 |
Hazánk a Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA) tagja. |
1986. október | Elkészül a „Fordulat és reform” című tanulmány. |
1986. december | Megalakulnak az új állami kereskedelmi bankok (Magyar Hitelbank Rt., Kereskedelmi és Hitelbank Rt., Budapest Bank Rt.) |
1987. január 1. | Kétszintű bankrendszer létrehozása. |
1988. január 1. | Életbe lép az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó. |
1989. március 1. | A gazdálkodó szervezetek devizaigényüket közvetlenül a kereskedelmi bankoknak adhatják le. |
1989. július 20. | A kereskedelmi bankok devizahitelt nyújthatnak, MNB felé történő bejelentés mellett. |
1989. október 23. | Alkotmánymódosítás révén a Magyar Köztársaság kikiáltásával egy időben létrejön az Állami Számvevőszék. |
1990. június 19. | 40 bank, pénzintézet és értékpapír-forgalmazó, és a MNB megalapította a Budapesti Értéktőzsdét 150 mFt tőkével. |
1990. július 18. | Budapesti Árutőzsde Kft. megalapítása 1,9 mFt tőkével. |
1991. január 7. | A forint 15%-os leértékelése. |
1991. július 1. | Köztelező tartalékráta bevezetése. |
1992. január 1. | Hatályba lép a csődtörvény, a számviteli törvény és a pénzintézeti törvény, amely a Kupa program legfontosabb hatású intézkedéscsomagja volt. |
1992. július 1. | Megindul a bankközi devizapiac Magyarországon. |
1993 |
Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) létrehozása. |
1993 |
A Központi Elszámoló- és Értéktár (KELER) Rt. alapítása, az értéktári funkciók, az értékpapírszámla-vezetés és a tőzsdei értékpapír-kereskedelem elszámolásának átvétele a Budapesti Értéktőzsdétől. |
1995. március | Bokros-csomag meghirdetése. |
1995. március 15. | Előre bejelentett, csúszóárfolyam-leértékelés bevezetése hazánkban. |
1996. január 1. | Új devizatörvény, szabad átválthatóság a folyó fizetési műveleteknél. |
1997. január 1. | A Pénzintézeti törvény helyett új Hitelintézeti törvény lép hatályba. |
1997. február | A Postabankot megrohanják a kisbetétesek. |
2000. |
Új számviteli törvényt alkot a Parlament. |
2001. június 15. | A forint teljes konvertibilitásának bejelentése. |
2000. április 1. | A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) létrejötte az Állami Biztosításfelügyelet (ÁBIF), az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) és az Állami Pénztárfelügyelet (ÁPF) egyesítésével. |
2001. május 1. | A forint ingadozási sávjának ±2,25%-ról ±15%-ra történő szélesítése. |
2001. június | Az inflációs célkövetési rezsim kezdete. |
2001. október 1. | A csúszóárfolyam-leértékelés megszüntetése. |
2002. augusztus 15. | Megrendült a bizalom Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökével szemben, amit László Csaba pénzügyminiszter egy közelmúltban lezajlott beszélgetésen közölt az érintettel. A Felügyelet elnöke elleni tettleges támadással indult el az ország eddigi történetének legnagyobb brókerbotránya, a „Kulcsár-ügy”. |
2003. január | Spekulációs támadás a forint ellen. |
2003. június 4. | A forintárfolyamsáv eltolásával a törvényes fizetőeszköz leértékelése és az első euróövezeti csatlakozási céldátum bejelentése. Ezt a bejelentést később több új határidő bejelentése követte. |
2003. december 3. | Az Európai Bizottság szerdán nem kívánta érdemben kommentálni a forint árfolyam-ingadozásával kapcsolatos legutóbbi fejleményeket. |
2004. május 12. | Az Európai Bizottság elfogadja a túlzott hiány fennállásáról szóló jelentést Magyarországra vonatkozóan. |
2004. május 19. | HVB sajtótájékoztató a BÉT osztrák többségi tulajdonba kerüléséről. |
2004. augusztus 13. | A Mol 1999-ben megfogalmazott, 2002-ben felülvizsgált stratégiája kezd beérni, a meghozott döntések, a maradékfeldolgozó megépítése, a Slovnaft-akvizíció, az oroszországi kitermelés beindítása teszi lehetővé, hogy a Mol felvegye a versenyt vetélytársaival – mondta Mosonyi György, a Mol Rt. Vezérigazgatója. |
2005. március 11. | Az IMF bírálta a magyar gazdaságpolitikát. |
2005. szeptember 19. | A Magyar Nemzeti Bank döntése nyomán az irányadó instrumentum kamatlába 6%-os történelmi mélypontra süllyed. Az alapkamat a rendszerváltás óta egyetlen alkalommal sem csökkent ilyen alacsony szintre. A kamatvágást a jegybank a kedvező inflációs folyamatokkal, illetve a külföldi befektetők kedvező jelenlétével magyarázta. |
2005. október 1. | Az OGY áfacsökkentésről döntött. |
2005. november 2. | Budapesti Értéktőzsde és Budapesti Árutőzsde közötti integráció létrejötte. |
2005. november 2. | Az OGY 2010-ig tartó adókorszerűsítési csomagról döntött. |
2006. július 6. | Az euró árfolyama 284 forintra emelkedett, ezzel a hazai fizetőeszköz először került a 2003 júniusában meghatározott árfolyamsáv gyenge oldalára. Az árfolyam hirtelen bekövetkező gyengülését a piac a kormányintézkedések várható hatásával magyarázta. |
2006. szeptember 1. | Az OGY döntése értelmében jelentős adónövelési csomagot fogadtak el, amely az áfamértékeket is érintette. A csomag egyben hatályon kívül helyezte az előző év novemberében elfogadott távlati célokat is. |
2006. szeptember 20. | A budapesti zavargások miatt rontott a Fitch Ratings Magyarország országkockázati besorolásán. |
2006. szeptember 29. | HunOr néven bankközi adatbázist hoznak létre a bankok működési kockázatainak feltérképezésére. |
2007. június 25. | Ellenséges kivásárlási kísérlet az osztrák OMV részéről a MOL-lal szemben. |
2007. július 6. | PSZÁF vizsgálat a MOL-ügyben. |
2007. szeptember 3. | Magyarország nincs a globális likviditási válság által leginkább veszélyeztetett feltörekvő gazdaságok között, áll a Standard & Poor’s hétfőn Londonban kiadott elemzésében, amely a legsebezhetőbb országok közé mások mellett Lettországot, Izlandot és Romániát sorolta. |
Tartalomjegyzék
- PÉNZÜGY(RENDSZER)TAN
- Impresszum
- Kedves Olvasó!
- Előszó az első kiadáshoz
- A második, bővített kiadás elé
- Köszönetnyilvánítás
- Útmutató a könyv használatához
- A szövegben előforduló rövidítések
- A makrogazdasági és pénzügyi aggregátumok jelölései
- 1. fejezet. A pénzügyi rendszer fogalma – környezet, alrendszerek, elemek, folyamatok, szereplők és struktúrák
- 1.1. A pénzügyi rendszer fogalma
- 1.2. A pénzügyi rendszer jellemzői
- 1.3. Mi mennyi?
- Kulcsfogalmak
- Ellenőrző kérdések
- Vitakérdések
- Internetes feladatok
- Irodalom
- 1.1. A pénzügyi rendszer fogalma
- 2. fejezet. A pénz fogalma, a pénzrendszerek fejlődése
- 2.1. A pénz funkcionális definíciója
- 2.2. A pénz kialakulásának elméletei
- 2.3. Pénzrendszerek
- 2.4. A pénz jövője, a jövő pénze
- 2.5. Mi mennyi?
- Kulcsfogalmak
- Ellenőrző kérdések
- Vitakérdések
- Internetes feladatok
- Irodalom
- 2.1. A pénz funkcionális definíciója
- 3. fejezet. A monetáris rendszer működése
- 3.1. A monetáris rendszer intézményei
- 3.2. Pénzteremtő bankműveletek
- 3.3. Egzogén és endogén pénzteremtés
- 3.4. A pénzmultiplikáció bizonytalanságai
- 3.5. Seigniorage és inflációs adó
- 3.6. Részletesebben a pénzteremtésről és a várakozások szerepéről
- 3.7. A monetáris politika cél- és eszközrendszere
- 3.8. Variációk a jegybanki függetlenségre
- 3.9. A magyar belföldi fizetési rendszer főbb jellemzői
- 3.10. Mi mennyi?
- Kulcsfogalmak
- Ellenőrző kérdések
- Vitakérdések
- Internetes feladatok
- Irodalom
- 4. fejezet. Pénzügyi piacok
- 4.1. A keresleti oldal
- 4.2. Finanszírozás és vállalatirányítás
- 4.3. A kínálati oldal
- 4.4. A pénzügyi piacok működési módja
- 4.5. A pénzügyi piacok szegmensei
- 4.6. A pénzügyi piacokat összekötő tényezők
- 4.7. Az alapvető szegmensek további bontása
- 4.8. Áralakulás a pénzügyi piacokon
- 4.9. A pénzügyi piacok evolúciója
- 4.10. A pénzügyi rendszerek alaptípusai
- 4.11. A pénzügyi nehézségek kezelésének kérdései
- 4.12. Mi mennyi?
- Kulcsfogalmak
- Ellenőrző kérdések
- Vitakérdések
- Internetes feladatok
- Irodalom
- 4.1. A keresleti oldal
- 5. fejezet. A fiskális rendszer
- 5.1. A kormányzati szektor funkciói
- 5.2. A fiskális rendszerek felépítése, a kormányzati funkciók és finanszírozásuk megoszlása kormányzati szintek között
- 5.3. A különböző kormányzati funkciók finanszírozása
- 5.4. A fiskális rendszer intézményrendszere
- 5.5. A fiskális rendszer bevételei
- 5.6. A fiskális rendszerek dinamikája és típusai
- 5.7. A főköltségvetésen kívüli pénzalapok finanszírozási jellemzői
- 5.8. A fiskális politika finanszírozási hatásai elemzésének néhány szempontja
- 5.9. Mi mennyi?
- Kulcsfogalmak
- Ellenőrző kérdések
- Vitakérdések
- Internetes feladatok
- Irodalom
- 6. fejezet. A pénzügyi ellenőrzési rendszer
- 7. fejezet. A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer
- 7.1. A nemzetközi fizetési mérleg
- 7.2. A devizagazdálkodás típusai
- 7.3. A konvertibilitás fokozatai
- 7.4. A devizaárfolyamok fogalma, jegyzése, fajtái
- 7.5. Devizaárfolyam-rendszerek
- 7.6. A devizapiacok
- 7.7. Nemzetközi fizetési rendszerek
- 7.8. Az országkockázat fogalma és mérése
- 7.9. Mi mennyi? A fizetési mérleg pozíciójának megítélése
- Kulcsfogalmak
- Ellenőrző kérdések
- Vitakérdések
- Internetes feladatok
- Irodalom
- 7.1. A nemzetközi fizetési mérleg
- 8. fejezet. A nemzetközi pénzügyi rendszer
- 8.1. A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése
- 8.2. Az Európai Unió pénzügyi rendszerének sajátosságai
- 8.3. A pénzügyi stabilitás jelentősége
- 8.4. Mi mennyi?
- Kulcsfogalmak
- Ellenőrző kérdések
- Vitakérdések
- Internetes feladatok
- Irodalom
- 9. fejezet. Vázlat a pénz- és finanszírozáselmélet és a pénzügyi gondolkodás fejlődéséről
- 10. fejezet. Még egyszer a pénzügyi rendszerről
- Glosszárium
- Magyar pénzügyi kronológia
- Nemzetközi pénzügyi kronológia
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 059 887 3
A Pénzügy(rendszer)tan című tankönyv második kiadása a háromszintű felsőoktatás számára készült. Szerzője, Vigvári András, az ÁSZ FEMI tudományos tanácsadója, egyetemi docens, gyakorló pénzügyi szakember. A rendszerszemléletű megközelítés nemcsak tudományos értelemben jelent eredeti megközelítést, hanem ez az építkezés didaktikailag is újítás. Lehetővé teszi, hogy az olvasó átfogó és megalapozott ismereteket szerezzen a pénzügyek bonyolult világáról. A könyv nyelvezete és apparátusa csak minimálisan formalizált. Ez alkalmassá teszi arra is, hogy a közgazdász és gazdálkodástudományi képzésen túlmenően a jogi, a közigazgatási és társadalomtudományi képzések is hasznosíthassák. A könyv tagolása és szakmai nyitottsága lehetővé teszi, hogy a különböző alapszintű, mester és doktori képzések törzsanyaga legyen. A szerző nem megtanulandó leckéket írt, hanem élő és hasznosító, továbbgondolandó ismereteket nyújt, melyhez esettanulmányok, elméleti összefoglalók, glosszárium, kronológia biztosítanak keretet. A kötetet ún. arcélek színesítik, melyben a szerző bemutatja a téma szempontjából releváns pénzügyi szakembereket és kutatókat is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/vigvari-penzugyrendszertan//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero