Az AD–AS keret megújítása

A makroegyensúly vizsgálatára kialakított AD–AS keret jóllehet pedagógiai szempontból használhatónak bizonyult, komoly hiányosságokat is takart. Ezek közül kettő a legszembetűnőbb: az egyik az AD megalapozása az IS–LM rendszerrel (amelyről az előző részben volt szó), a másik pedig a dinamikus alkalmazkodás problémája (amelyet a 11. fejezetben mutatunk be). Mindkét említett probléma kezelésére kézenfekvőnek tűnt az a fajta átalakítás, amely egyfelől az LM-görbe elhagyásával a keresleti oldalt teljes egészében az IS-re alapozta, másfelől pedig az aggregált kínálati függvényt a Phillips-görbe összefüggésre alapozta. Ez a módosítás nyilván azt is jelentette, hogy az új aggregált kereslet és kínálat már nem az [Y, P ] koordináta-rendszerben értelmezendő, hanem sokkal inkább az [y, π] rendszerben (ahol y az output-gapet, a potenciális

search

kibocsátási szinttől való százalékos eltérést jelöli,

search

, míg π az infláció). A két egyenlet azonban még nem elégséges a makromodell összeállításához. Mivel az IS-görbe tartalmazza a kamatlábat is, ezért három változó van a rendszerben. A hiányzó harmadik egyenlet a jegybank kamatlábmeghatározó egyenlete, amelyet többnyire csak Taylor-szabálynak szoktak nevezni.

Tartalomjegyzék

• SZEMBEN AZ ÁRRAL Rendhagyó közgazdasági előadások
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightBevezetés
  • Lesz-e paradigmaváltás?
  • Melyik oldalon állunk?
  • A könyv felépítése
• chevron_right1. Módszertani alapok és fogalmi lehatárolás
  • 1.1. Egy kis metodológiai kitérő
  • 1.2. A főirány (mainstream) értelmezése
  • Rövid összegzés
• chevron_right2. A gazdaság, a társadalom és a környezet kapcsolata
  • chevron_right2.1. A gazdaság emancipációja
    • 2.1.1. A közgazdaság-tudomány kialakulása
    • 2.1.2. A gazdaság domináns helyzetbe kerül
    • 2.1.3. A kivétel erősíti a szabályt?
  • 2.2. A diadalmas gazdaság kártevései
  • 2.3. A népesedés és a gazdasági fejlődés kapcsolata
  • chevron_right2.4. A környezeti problémák és a fenntartható növekedés
    • 2.4.1. A növekedés határai
    • 2.4.2. A Stern-jelentés
    • 2.4.3. A termodinamika tanítása
    • 2.4.4. Összeomlás vagy túlélés
  • Rövid összegzés
• chevron_right3. A gazdaság neoklasszikus értelmezése
  • chevron_right3.1. A neoklasszikus szűkösség-felfogás problémái
    • 3.1.1. A szűkösség mint kulcsfogalom
    • 3.1.2. A célok és eszközök összekapcsolódása
    • 3.1.3. A környezet mint szűkös tényező
    • 3.1.4. Az idő mint szűkös tényező
  • chevron_right3.2. A racionalitás értelmezési kerete
    • 3.2.1. Neoklasszikus alapvetések
    • 3.2.2. A racionális viselkedés mint ideáltípus
    • 3.2.3. A racionális döntések viszonylagossága
  • chevron_right3.3. A korlátozott racionalitás
    • 3.3.1. A társadalmi interakciók a döntések folyamán
  • Rövid összegzés
• chevron_right4. A mikroszint és a makroszint összekapcsolása
  • chevron_right4.1. Az elszigetelt egyéntől a piaci rendszerig
    • 4.1.1. A robinsoni gazdaság jellemzői
    • 4.1.2. Egyéni és ágazati keresleti függvény
    • 4.1.3. A piacok és a makroszintű körfolyamat
  • chevron_right4.2. Az aggregálás és a nemzeti elszámolás
    • 4.2.1. A változatlan értékmérő keresése
    • 4.2.2. A nemzeti elszámolás nehézségei (az indexálás kérdése)
    • 4.2.3. Mit mutat a GDP, és mit nem?
  • Rövid összegzés
  • chevron_rightFüggelék
    • A kimaradt mezzo-szint: a szerkezeti problémák kezelése
• chevron_right5. A csökkenő hozadék kérdése
  • chevron_right5.1. A termelési folyamat hagyományos felfogása
    • 5.1.1. A skálahozadék
    • 5.1.2. A két Cambridge vitája a tőkeelméletről
    • 5.1.3. Egy kitérő: a neoklasszikus jövedelemelosztás
    • 5.1.4. A parciális tényezőhozadék
  • chevron_right5.2. Alternatív közelítés
    • 5.2.1. A csökkenő parciális hozadék megkérdőjelezése
    • 5.2.2. A munkapiaci egyensúly újraértelmezése
  • Rövid összegzés
• chevron_right6. Piaci egyensúly és egyensúlytalanság
  • 6.1. A piaci mechanizmus hagyományos értelmezése
  • chevron_right6.2. A tankönyvi piaci mechanizmus problémái
    • 6.2.1. A pókháló-tétel
    • 6.2.2. A buborékok kialakulása
    • 6.2.3. Bródy piaci alkalmazkodási modellje
    • 6.2.4. Mennyiségi és áralkalmazkodás
  • chevron_right6.3. További piaci anomáliák
    • 6.3.1. A használt autók piacának sajátos működése
    • 6.3.2. A munkapiac és a hatékony bérek elmélete
    • 6.3.3. Monopol–oligopol helyzetek aktualitása
    • 6.3.4. Technológiai monopolhelyzetek
  • chevron_right6.4. A piaci működés reálisabb megközelítése felé
    • 6.4.1. A walrasi kikiáltó és az aukciós piac
    • 6.4.2. Hat megjegyzés a valóságos piaci működésről
  • Rövid összegzés
• chevron_right7. A piaci rendszer és az általános egyensúlyelmélet
  • chevron_right7.1. Kétféle piacfelfogás – történeti áttekintés
    • 7.1.1. A klasszikus–neoklasszikus piacfelfogás kialakulása
    • 7.1.2. A marxista piacfelfogás és annak kritikája
  • chevron_right7.2. Az általános egyensúlyelmélet problémái
    • 7.2.1. Az általános egyensúly bizonyítása: egzisztencia és unicitás
    • 7.2.2. A Say- és a Walras-törvényről
    • 7.2.3. Az általános egyensúly mint társadalmi optimum
  • chevron_right7.3. A piacgazdasági modell és a valóság ütköztetése
    • 7.3.1. Az általános egyensúlyelmélet Kornai-féle kritikája
    • 7.3.2. A társadalmi hatások beszivárgása a piaci rendszerbe
  • Rövid összegzés
• chevron_right8. A véletlen a pénzügyi piacokon
  • chevron_right8.1. A pénzpiacok hagyományos és mainstream felfogása
    • 8.1.1. A pénzpiacok hagyományos felfogása
    • 8.1.2. A hatékony piacok mainstream elmélete
    • 8.1.3. Mennyire hatékony a hatékony piacok elmélete?
  • chevron_right8.2. A véletlen újraértelmezése a pénzügyi piacokon
    • 8.2.1. A véletlen értelmezése
    • 8.2.2. Mandelbrot felfogása a pénzügyi piacokról
    • 8.2.3. Egy kellemetlen mellékhatás a statisztikára és az ökonometriára
  • Rövid összegzés
• chevron_right9. Konjunktúraciklusok és gazdasági válságok
  • chevron_right9.1. Marxista újratermelési ciklus-elméletek
    • 9.1.1. Marx kétszektoros sémája ismét
    • 9.1.2. Kalecki konjunktúraciklus-magyarázata
    • 9.1.3. Goodwin profit–bér dinamikus modellje
  • chevron_right9.2. Keynesiánus válságmagyarázatok
    • 9.2.1. Keynes válságfelfogása
    • 9.2.2. Harrod–Domar versus Solow-modell
    • 9.2.3. Multiplikátor–akcelerátor modellek
    • 9.2.4. Minsky az instabil pénzügyi piacokról és a válságokról
  • chevron_right9.3. A válságok és a technológiai innovációk
    • 9.3.1. A schumpeteri kreatív rombolás
    • 9.3.2. A Kondratyev-ciklusok
    • 9.3.3. Keynes aktualitása
  • chevron_right9.4. A jelenkori gazdasági világválság margójára
    • 9.4.1. A „nagy mérséklődés” időszaka
    • 9.4.2. A 2008-as válság amerikai nézőpontból
    • 9.4.3. A világválság Európából tekintve
    • 9.4.4. A válság magyar szemmel
  • Rövid összegzés
• chevron_right10. A neoklasszikus szintézis vagy a keynesi gazdaságtan vége
  • chevron_right10.1. A neoklasszikus szintézis alapjai
    • 10.1.1. A neoklasszikus szintézis alapmodellje
    • 10.1.2. Egy kitérő: a klasszikus–neoklasszikus modell
  • chevron_right10.2. Az IS–LM és az AD–AS a tankönyvekben
    • 10.2.1. Az AD-görbe levezetésének problémái
    • 10.2.2. Az AD–AS keret megújítása
  • chevron_right10.3. Gazdaságpolitikai elemzés a szintézismodellekkel
    • 10.3.1. A keynesi makroökonometriai modellek
  • chevron_right10.4. A munkapiaci mechanizmus és a munkanélküliség
    • 10.4.1. Munkapiaci mechanizmusok a tankönyvekben
    • 10.4.2. Munkanélküliség–infláció trade off
  • Rövid összegzés
• chevron_right11. Az újklasszikus makroökonómia és a neoklasszikus szintézis
  • chevron_right11.1. Az újklasszikus elmélet alapelemei
    • 11.1.1. A mikro-megalapozás nehézségei
    • 11.1.2. Racionalitás, költségvetési korlát
    • 11.1.3. A racionális várakozások feltételezése
    • 11.1.4. Gazdaságpolitikai elemzés, előrejelzés
  • chevron_right11.2. A potenciális kibocsátás értelmezése
    • 11.2.1. A trend GDP mint a potenciális kibocsátás pályája
    • 11.2.2. A termelési függvényen alapuló potenciális pálya
    • 11.2.3. A potenciális kibocsátási pálya egyensúlyi jellege
  • chevron_right11.3. Makroegyensúlyi alkalmazkodás
    • 11.3.1. A rövid és/vagy hosszú távú ár- és/vagy mennyiségi alkalmazkodás
    • 11.3.2. Mennyiségi és áralkalmazkodás input–output modellkörnyezetben
  • 11.4. A makroegyensúly értelmezési nehézségei
  • Rövid összegzés
• chevron_right12. Merre tovább, közgazdaságtan?
  • chevron_right12.1. Új irányzatok a közgazdaságtanban
    • 12.1.1. Az intézményi gazdaságtan nézőpontja
    • 12.1.2. A viselkedési gazdaságtan
    • 12.1.3. Ágens alapú modellezés
  • chevron_right12.2. Néhány nyitott kérdés
    • 12.2.1. A mikroszint és a makroszint kapcsolata
    • 12.2.2. A gazdasági szereplők viselkedése
    • 12.2.3. Egyensúly és dinamika
    • 12.2.4. A véletlen és a bizonytalanság értelmezése
    • 12.2.5. A modellek értékelése
  • Rövid összegzés
• Utószó
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 890 3

Sok tehetséges és nagy tudású közgazdász hajlamos arra, hogy kutató munkájában egy vagy két szűk témakör vizsgálatára szorítkozzék. Mellár Tamásnak megvan nemcsak a tehetsége és tudása, de a bátorsága is ahhoz, hogy a közgazdaságtan nagy elméleti anyagát átfogó műben tekintse át. Miközben alaposan ismeri a modern közgazdaságtant és termékenyen alkalmazza annak eszköztárát, nyitva áll olyan gondolatok előtt, amelyek kiléptek a szakma fő áramlatából, sőt - amint azt a kötet címe is sugalmazza - kész szemben úszni az árral. A közgazdaságtan oktatóinak azt javasolnám: ajánlják hallgatóiknak Mellár könyvének alapos tanulmányozását, tanulják meg abból nem csak a tudásanyagot, hanem a kezdeményező készséget és a kritikus kiállást is.

Kornai János, professzor emeritus,

Harvard University és Budapesti Corvinus Egyetem

Mellár Tamás kitűnő könyve azoknak szól, akik nem kritizálni akarják a korábbi közgazdasági elméleteket, hanem értik, mitől működtek jól a maguk idejében, mivel járultak hozzá napjaink gazdasági fejlettségéhez, és arra kíváncsiak, miféle új gondolatokkal lehet ezeket javítani úgy, hogy a jövő gazdasági fejlődését is meg tudják alapozni.

Mérő László, egyetemi tanár, ELTE

Hivatkozás: https://mersz.hu/mellar-szemben-az-arral//