Ugyancsak a Pannonia Hotel International Wien szálloda a következő példám helyszíne. A szálloda nyolc emelete nem kevesebb, mint 2800 méter folyosóval rendelkezett, és a szobák közé, a folyosóra telepítette a tervező a fürdőszobák műszaki nyílásait. Ezeket mindenképpen el kellett takarni, de hogyan? Egy régi jó ismerősöm mesélte, hogy valakitől ajándékba kapta a Duna 264 legszebb látképét megörökítő rézkarclenyomatokat, és nem igazán tud velük mit kezdeni. Tudnék-e segíteni az értékesítésében? A XIX. század közepén készült képek lenyomatai Donaueschingentől a Fekete-tengerig, eredettől a deltáig mutatták be a legnemzetközibbnek tartott folyó legszebb látképeit, városait, településeit, hídjait. Azonnal működésbe lépett a fantáziám! A Pannonia Hotel International Wien szállodához mi sem passzolna jobban, mint a (most már) tíz országot összekötő hatalmas folyó metszetei. A felismerés után egyszerű volt a megvalósítás: a folyosók szőnyegpadlóját bordűrökkel és hullámszerűen a kék Dunát jelképezve készíttettük el, ugyanazzal a magyar festővel kolorizáltattuk a rézkarclenyomatokat, aki a szobai képeket kiszínezte, elegáns táblácskákkal jeleztük az egyes képek történetét, tárgyát, és a földszinttől elinduló folyosórendszerben Donaueschingentől a Fekete-tenger deltájáig sorrendbe raktuk az elkészült és a szálloda pasztellszíneivel keretezett képeket. Bárki végigsétálhatott a „Duna mentén” szállodánkban, s megélhetett valami különleges élményt. A szobákban kis tájékoztató füzetet helyeztünk el, amelyben felhívtuk a folyosói galériára a vendégek figyelmét, akik az általuk kiválasztott képeket meg is vásárolhatták a hotel ajándéküzletében, hiszen képenként – gondos előrelátással – öt-öt kópiát készíttettünk. Mindez abból a tervezői szépséghibából fakadt, hogy a fürdőszobák fránya műszaki nyílásai pont a folyosók falára kerültek.