A hazai publikációkban és gyakorlatban a szolgáltatások fogalma mellett − különböző tartalommal − néha szinonimaként használatos az infrastruktúra kategória. Ezért a szolgáltatások után célszerű röviden ezzel a kategóriával is foglalkozni. Az infrastruktúrát illetően is számtalan megközelítéssel, tevékenységcsoportosítással találkozhatunk. Ezek között megtalálható az infrastruktúrának, mint műszaki-technikai állománynak, vagy mint gazdálkodási módnak az értelmezése éppúgy, mint beruházási funkcióként való felfogása. Az infrastruktúra a társadalmi összfolyamatok közös váz- és edényrendszere, hálózati jelleggel összekapcsolja a különböző társadalmi és gazdasági funkciókat, tevékenységeket. Szűkebb értelemben egy tárgyi struktúra: vonalas és rendszerszerűen összefüggő pontszerű létesítmények összessége. Az infrastruktúra funkcióját csak meghatározott területi összefüggésben tudja kifejteni, mivel a kielégítésre váró igények is területileg determináltak. Az infrastruktúra átfogja a társadalom, a nemzetgazdaság egészét, és kiterjed annak valamennyi vetületére, így magán viseli a gazdaság és a gazdaságirányítás, valamint a tulajdon- és elosztási viszonyok jegyeit. Tágabb értelemben a fogalom tartalmát egyik legjobban körülíró definíció szerint a következő: az infrastruktúra legátfogóbb felfogása, hogy mindazt a gazdasági és társadalmi tevékenységet, ami a termeléshez szükséges, de abban közvetlenül nem vesz részt, ezen körbe tartozónak tekintjük. (Ilyen megközelítésben valóban helytálló a következő fogalomhasználat: szolgáltatások = tercier szektor = infrastruktúra).