A munkaerő-toborzás azon tevékenységek összessége, amelyek a megfelelő számú szakképzett munkaerő megszerzésére irányulnak. A toborzás eredményessége nagymértékben függ az adott munkaerő-piaci helyzettől, valamint attól, hogy megfelelően került-e megállapításra a munkaerő-szükséglet és tisztázódott-e, hogy milyen feladatokra, milyen kompetenciákkal rendelkező munkaerőre van szükség az egyes munkakörökben. Elemezni kell a szálloda létszámigényét az adott területeken, ugyanis a szállodai és a vendéglátói munkaerő a leggyorsabban „romló” erőforrás. Ha rosszul tervezte és nincs annyi emberre szükség, akkor a túltervezés miatt azok az alkalmazottak, akik nem végeztek tényleges munkát, jelentős veszteséget okoznak. Ha alul tervezték a létszámot, akkor a vendégek lesznek elégedetlenek a gyenge kiszolgálás, a hosszú várakozás miatt. Nem biztos, hogy minden esetben szükséges a létszám növelése, mivel lehet a munkakörök bővítésével, a meglévő munkaerő kapacitáskihasználásának fokozásával is a felmerült munkaerőhiányt megoldani. Ha átmenetileg szükség van nagyobb létszám alkalmazására, akkor megoldás lehet a munkaerő kölcsönzés. Tanácsos mérlegelni az előléptetést vagy áthelyezést a szállodán, illetve a szállodaláncon belül is. A belső „toborzásnak”, munkaerő-átcsoportosításnak számos előnye van: olcsóbb, gyorsabb és feltételezhetően elegendő információ áll rendelkezésre a jelöltről, ezen kívül ösztönző is lehet a kollégákra. A külső toborzásnak is lehetnek előnyei: szélesebb választási lehetőség, új tudást, szemléletet, más szállodában szerzett tapasztalatot hozhat az új munkaerő. A toborzásnak különböző módjai vannak és a szállodai vezetés dönti el, hogy melyiket találja a legmegfelelőbbnek.