Veres Zoltán

A szolgáltatásmarketing alapkönyve

A tipológiák alkalmazásának korlátai

a turistákat egy adott pillanatban vizsgálja: nem veszi figyelembe a turisták változását, utazási szokásaiknak életpályáját,
az alkalmazott kategóriák átfedéseket tartalmaznak,
a legtöbb tipológia a szabadidős utazásokkal foglalkozik, kihagyja az üzleti utazókat,
a tipológiák a nemzetközi adaptálásra, az általános alkalmazhatóságra törekednek, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nem lehet a turistákat a földrajzi elhelyezkedés, fejlettségi színvonal figyelembe vétele nélkül értelmezni, hiszen a kulturális, nemzeti sajátosságok, szokások a fogyasztói szokásokban eltéréseket okoznak (a tipológiák országonként, kultúránként, turisztikai piaconként eltéréseket mutatnak),
a készült tipológiák elsősorban az európai és amerikai fogyasztót vizsgálják, az ázsiai, közel-keleti és közép-európai turisták valószínűleg más kategóriák szerinti csoportosítást igényelnének,
a legtöbb tipológia nem veszi olyan fejlődések hatását figyelembe, mint például az internet.

Az egészségturisztikai piac szegmentációját jellemzően a szolgáltatás jellege és az életkor szerint végezhetjük el. A fentiek ismeretében az egészségturisztikai célcsoportok az eltérő igények szerint a következő mátrix segítségével 8 domináns kategóriába sorolhatók (lásd a táblázatot):

Aktív fiatalok: aktívan, mozgással, sportolással eltöltött szabadságra vágynak. Nem kötődnek sem a termál-, sem a gyógyvízhez, de a medencével rendelkező létesítményeket előnyben részesítik.
Szórakozást kereső fiatalok: jellemzően nem a víz miatt érkező fiatalok (lehetnek az „aktív fiatalok” célcsoport tagjai is), akiknek tartózkodását meghosszabbítja a településen vagy a közelben lévő élményfürdő, csúszdapark. Városokba is szívesen utaznak.
Egészségtudatos fiatalok: az egészség fontosságának növekedésével párhuzamosan egyre növekvő szegmens, nem annyira a mozgás, mint inkább a szépségápolás, -megőrzés, tartalmas pihenés céljából érkező, rendszerint gyermek nélküli fiatalok.
Családos középkorúak: a családi nyaralás során az élményfürdő közelsége a gyermekek szórakozási lehetősége miatt döntő szempont lehet, többgenerációs programajánlatokkal lehet a tartózkodásukat meghosszabbítani.
Egészségmegőrző középkorúak: rendszerint gyermek nélkül érkező, pihenésre, regenerálódásra vágyók; előnyben részesítik a csendes, nyugodt környezetet, a szép tájat. A szabadidő növekedésével várható ezen szegmens erősödése is. (Szakértői becslések szerint 2025-re Nyugat-Európában az emberek évente 200 napot tölthetnek majd azzal, amivel akarnak, Franciaországban a közelmúltban a heti kötelező munkaidőt 40-ről 35 órára csökkentették.)
Egészségtudatos idősek: magukat fiatalosnak érző, jó egészségi állapotnak örvendő 55 év felettiek, akik fontosnak tartják a szépségápolást, a kellemes környezetet, a tartalmas pihenést, és a színvonalas szolgáltatásokat. Mivel ez a korosztály már fiatalon is sokat utazhatott, várhatóan fokozott utazási kedv és magasabb költési hajlandóság jellemzi őket.
Műtét utáni rehabilitációra szorulók: műtéti utókezelést igénylő, balesetet szenvedett betegek, korra való tekintet nélkül. Számukra rendszerint a csendes, turisták által kevéssé látogatott létesítmények az ideálisak.
Gyógyulni vágyó idősek: a „hagyományos” gyógyturizmus vendégei, valamely megbetegedésben szenvedő emberek, akik a gyógyvíztől vagy más terápiás lehetőségektől várják egészségi állapotuk javulását.

	Fitness	Élményfürdő	Wellness	Gyógyfürdő
18–35 év	1. aktív fiatalok	2. szórakozást kereső fiatalok	3. egészségtudatos fiatalok	7. műtét utáni rehabilitációra szorulók
35–55 év		4. családos középkorúak	5. egészségmegőrző középkorúak	7. műtét utáni rehabilitációra szorulók
55 évestől			6. egészségtudatos idősek	8. gyógyulni vágyó idősek

Forrás: Budai Zoltán–Székács Orsolya: A magyar egészségturisztikai kínálat alakítása a különböző célcsoportok igényei szerint. Turizmus Bulletin, V. évf. 4. sz., 2001. december 3.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 739 5

Marketing Gazdaság

Az élesedő versenynek köszönhetően a szolgáltatótevékenység fókuszában az ügyintézés minősége, biztonsága és gyorsasága, a meglévő és a potenciális ügyfélkapcsolatok elmélyítése áll. A szolgáltatásmarketing előtt álló legnagyobb kihívás, hogy képes-e javítani az ügyfelek vásárlásélményét, és hogy hogyan tud alkalmazkodni az új technológiák által átformált játékszabályokhoz. A kihívásokra a válaszok ebben a könyvben keresendők. Veres Zoltán munkáját nemcsak a marketing- és PR-szakemberek forgathatják haszonnal, de kétségkívül minden olyan szolgáltatószektorban tevékenykedő vállalat, intézmény vezetői és munkatársai is, melyeknek eredményességét döntően meghatározza, hogy milyen kép él róluk a fogyasztók fejében.

Domonkos András

vezérigazgató

Lombard Lízing Zrt.

„A könyv legnagyobb erénye, hogy teljes képet ad a szolgáltatásmarketing fejlődéstörténetéről, beleértve a legfrissebb eredményeket is. Gazdag forrásanyaga miatt nemcsak a marketingoktatók, hanem a témakör kutatói számára is nélkülözhetetlen olvasmány."

Éppen tíz éve, hogy Veres Zoltán könyvének első kiadását ezekkel a gondolatokkal ajánlottam az olvasók figyelmébe. A megújult kötetről ugyanazt tudom mondani, sőt, a bővített és átdolgozott kiadás már a bachelor- és masterképzések kurzusaihoz is külön fejezeteket tartalmaz friss esetekkel és trendkövető fogalomhasználattal. Egyszóval: alapkönyv.

Dr. Rekettye Gábor

tanszékvezető egyetemi tanár

Pécsi Tudományegyetem

Hivatkozás: https://mersz.hu/veres-a-szolgaltatasmarketing-alapkonyve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero