Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Konklúzió

A Szovjetunió szétesése után az 1990-es évek a hagyományos piacok elvesztése, tehát a kereslet csökkenése miatt földrajzi értelemben is reorientációt kívánt a külkereskedelemben. Ehhez azonban nem volt adott sem képzett apparátus, sem kiépült intézményrendszer. A régi szovjet struktúrákat aligha váltotta fel valami rendkívül új, a stratégiai ágazatok nagyvállalatait a helyi elit privatizálta ki, a nyugati technológia transzfer és tőke hiányában a munkaerőt is elszívta. A külgazdasági nyitás a Dél-Kaukázusban eleve mérsékeltebb volt, a nem exportorientált (Azerbajdzsántól eltekintve), szűk és volatilis belső kereslettel és kedvezőtlen befektetési klímával rendelkező országok, amelyek ráadásul ekkor nem voltak WTO-tagok (Azerbajdzsán ma sem az), nemzetközi szinten nem voltak versenyképesek. A 2000-es évek első évtizedében a külkereskedelmet már inkább a gazdasági növekedés mellett végbemenő dezindusztrializáció, az árliberalizáció, a keresleti oldalon bekövetkező termékszerkezetbeli és mennyiségbeli változások, valamint a világpiaci (olaj)árak alakulása és a különböző infrastrukturális projektek határozták meg. A 2000-es évek növekedését a 2008-as gazdasági világválság állította meg, amely a világ átlagához képest súlyosabban érintette a három országot.

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave