Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Külkereskedelmi kapcsolatok

A kilencvenes évek válságidőszakát követően az orosz külkereskedelem a kétezres években indult dinamikus növekedésnek. 2003 és 2014 között az orosz export értéke a négyszeresére, az importé öt és félszeresére nőtt (1. táblázat). Ha megnézzük a közel-keleti országok összesített részesedését az orosz külkereskedelemben, akkor viszont csak kisebb változásokat figyelhetünk meg. A Közel-Keletre irányul az orosz export 7-8 százaléka: a 2003-as 7,1 százalékról ez 2007-ben 8,4 százalékra emelkedett, majd ismét visszaesett 8% alatti szintre. Az import esetében kicsit egyértelműbb volt a növekvő tendencia, itt a 2003-as 2,8 százalékról nőtt 3,3 százalékra a térség országainak súlya az orosz behozatalban. Az elmúlt két évben tapasztalható enyhe részesedésemelkedés azonban az orosz külkereskedelem visszaesése közepette következett be, vagyis valójában nem tényleges növekedést takar, inkább kisebb visszaesést. Ez részben azzal is magyarázható, hogy a térség országai (ellentétben az EU-val és az Egyesült Államokkal) az elmúlt években nem vezettek be kereskedelmi szankciókat Oroszországgal szemben.

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave