Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Konklúzió

Oroszország és a Közel-Kelet kapcsolata sok tekintetben sajátosnak mondható. Az Oroszországhoz földrajzilag közel elhelyezkedő Közel-Kelet régóta az orosz geopolitikai törekvések homlokterében van, így beavatkozása a térség politikai folyamataiba nem új keletű jelenség. Sok szempontból új típusúnak mondható ugyanakkor Oroszország és Törökország kapcsolata, hiszen mindkét ország a kialakulóban lévő multilaterális világrend meghatározó szereplője. A két ország közötti kapcsolatok, de különösen a köztük lévő érdekegyezések és konfliktusok elemzése különösen fontos, mivel – közvetve vagy közvetlenül, de – alapvetően befolyással bírnak a környező régiókra, így a Balkánra, a fekete-tengeri régióra, a Kaukázusra, a Közel-Keletre, Közép-Ázsiára, de akár az Európai Unióra és annak tagállamaira is. A két ország között létrejött stratégiai partnerségi megállapodás sok kérdőjelet vetett fel és kételyek merültek fel fenntarthatóságával kapcsolatban is. Bár sokáig úgy tűnt, hogy mindkét fél érdekelt a kiemelt kapcsolat fenntartásában, és a kölcsönösen pragmatikus megközelítésnek köszönhetően a felmerülő vitás kérdéseket és ellentéteket sikeresen kezelni tudják a felek, Oroszország szíriai közvetlen beavatkozását követően a regionális politikai érdekek felülírni látszanak a mindkét ország számára elsőrendűen fontos gazdasági kapcsolatokat.

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave