Farkas Beáta

Piacgazdaságok az Európai Unióban


Az üzleti rendszerek összehasonlítása

Már a fordista termelési rendszerek leírásánál történtek kísérletek arra, hogy a vállalatirányítási módok alapján különítsék el a 20. századi kapitalista fejlődés különböző útjait. Chandler (1990) az USA vonatkozásában versenyző menedzseri kapitalizmusról (competitive managerial capitalism) beszél, melyet az jellemzett a 20. század folyamán, hogy a nagyvállalatok hatalmas menedzseri bürokráciája a tevékenységek és transzakciók széles körét koordinálta, a tulajdonosok elkülönültek a menedzserektől, befektettek a K+F-be, a jövedelmeket visszafogták az új beruházások érdekében, amelyekkel külföldön is terjeszkedtek. Nagy-Britanniában a személyes kapitalizmus (personal capitalism) maradt fenn, ahol a családi tulajdonú vállalat a domináns, keveset fektettek be a K+F-be, a menedzsmentbe, a marketingbe, és vállalati szövetségekkel csökkentették a kockázatot. A kooperatív menedzseri kapitalizmus (cooperative managerial capitalism) modelljében a német nagyvállalatok éppúgy ki tudták használni a méretgazdaságosság előnyeit, és terjeszkedtek külföldre, mint az USA-ban. A termelési láncot nagy menedzseri bürokrácia integrálta, de – az USA-tól eltérően – fennmaradt sok családi ellenőrzés, a cégek közötti erőteljes együttműködés, amit az angolszász gyakorlattól szintén eltérő, bankokon keresztül történő vállalati finanszírozás is elősegített. A termelési rendszerek rugalmasak voltak, és támaszkodtak a szakképzett munkaerőre. Az eltérően működő, de az USA-éhoz hasonlóan fejlett szervezeti kapacitások révén Németország lehagyta Nagy-Britanniát, és Európa vezető ipari állama lett már a második világháború előtt is.

Piacgazdaságok az Európai Unióban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 030 4

Szétfeszíthetik-e az Európai Uniót az eltérő kapitalizmusmodelleket megtestesítő tagállamok fejlettségi különbségei? Blokkolhatják-e a piaci erők az EU-n belüli centrifugális energiákat, vagy inkább a közösségi politikáktól várható ez? Farkas Beáta könyve túllép e konvencionális kérdésfeltevéseken, az intézményi közgazdaságtan és az összehasonlító elemzés kreatív összekapcsolásával keres válaszokat a mindenkit izgató problémákra. Érdemben továbbfejlesztve a Varieties of Capitalism elméletét, jut el a reális kérdésfeltevésig: eredményesen működhet-e az EU a tartósan különböző fejlettségű és a kapitalizmus különböző modelljeit képviselő országokkal, és mik ennek a költségei?

Szabó Katalin professor emerita,

Budapesti Corvinus Egyetem

Bezárkózó világunkban minden korábbinál nagyobb szükség van a tudományos igényességű kitekintő, összehasonlító elemzésekre. Farkas Beáta átfogó munkája az Európai Unió tagállamait, azok típusait vizsgálja az összehasonlító intézményi közgazdaságtan eszközeit és eredményeit felhasználva. A korábbi eredmények kitűnő áttekintése azonban csak kiindulópont az önálló és a térségünk tagállamait is magába foglaló elemzéshez, ami nemcsak a recesszió előtti állapotra, hanem izgalmas módon a válságkezelés időszakának változásaira is kiterjed.

Az elmélet és az empirikus alapú modellépítés együttes alkalmazása kiváló betekintést ad kritikus évtizedünk tendenciáiról. Az intézményi különbségek és változások feszítő következményekkel járnak az európai integráció elméletére és jövőjére is. Európa útkeresés előtt áll, és ehhez a könyv sok tovább gondolandó adalékot szolgáltat. A Piacgazdaságok az Európai Unióban széles körben használható mind az akadémiai kutatások, mind a felsőoktatás területén.

Muraközy László egyetemi tanár,

Szent István Egyetem

Olyan időket élünk, amelyekben mintha „az emberiség hirtelen elvesztette volna az egyensúlyszervét”. Ezért a legjobbkor jött Farkas Beáta könyve, amely elmélyült intézményi elemzéssel világítja meg szűkebb környezetünkben, az Európai Unión belül zajló egyensúlyvesztés okait és lehetséges kimenetelét. A könyv súlyos üzenete, amely nyilvánvalóan vitákat vált majd ki, logikusan következik az intézményi gondolkodás sarokkövéből, az útfüggőségből: a differenciált integráció nem átmeneti eltérés egy elérendő biztonságot sugalló végállapothoz képest, hanem egy nyílt rendszer természetes létezési módja.

Hámori Balázs egyetemi tanár,

Budapesti Corvinus Egyetem

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-piacgazdasagok-az-europai-unioban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave