Tartalomjegyzék

• PIACGAZDASÁGOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_rightI. Az intézményi elemzés a közgazdaságtanban
  • chevron_right1. Az intézmények a közgazdasági gondolkodásban
    • 1.1. Történelmi előzmények
    • 1.2. Az intézmények a kortárs közgazdaságtanban
    • 1.3. Az új „régi” institucionalizmus és az új institucionalizmus
    • 1.4. Az intézményi elemzés alapvető módszertani dilemmái
    • 1.5. Az intézmény fogalma
    • 1.6. Az intézmények változása és komplementaritása
    • 1.7. Az összehasonlító intézményi elemzés elméleti kerete
  • chevron_right2. A piacgazdaságok változatai – összehasonlító intézményi elemzések
    • 2.1. A második világháború utáni aranykortól az 1970-es évek válságáig
    • chevron_right2.2. A kapitalizmus változatainak tipizálása az 1990-es években
      • 2.2.1. Az üzleti rendszerek összehasonlítása
      • 2.2.2. A vállalatok versenyétől a nemzetgazdaságok versengéséig
      • 2.2.3. Az „új amerikai” és a „rajnai” kapitalizmus
    • 2.3. A liberális és a koordinált piacgazdaság dichotómiája
    • 2.4. A duális vagy plurális tipizálás?
    • 2.5. A piacgazdaságok sokfélesége
    • chevron_right2.6. A piacgazdaság változatai az Európai Unióban
      • 2.6.1. A régi tagállamok piacgazdasági modelljei
      • 2.6.2. Az új tagállamok
    • 2.7. Elméleti, módszertani megfontolások
• chevron_rightII. Piacgazdasági modellek az Európai Unióban a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság küszöbén
  • chevron_right3. A gazdasági rendszer empirikus elemzése
    • chevron_right3.1. Termékpiacok
      • 3.1.1. A verseny, a termelékenység és az innováció kapcsolata
      • 3.1.2. A tagállamok termékpiacai
    • chevron_right3.2. Kutatás-fejlesztés és innováció
      • 3.2.1. A technológiai haladás és növekedés
      • 3.2.2. Kutatás-fejlesztés és innováció a tagállamokban
    • chevron_right3.3. Pénzügyi rendszer
      • 3.3.1. A pénzügyi rendszer hatása a gazdasági növekedésre
      • 3.3.2. A tagállamok pénzügyi rendszerei
    • chevron_right3.4. Munkapiac és munkaügyi kapcsolatok
      • 3.4.1. A munkapiac intézményei és a munkapiac teljesítménye
      • 3.4.2. Munkapiacok és munkaügyi kapcsolatok a tagállamokban
    • chevron_right3.5. Szociális védelem és jóléti állam
      • 3.5.1. A jóléti állam fenntarthatósága
      • 3.5.2. A szociális védelem a tagállamokban
    • chevron_right3.6. Oktatás
      • 3.6.1. Az oktatás és a növekedés
      • 3.6.2. Az oktatás a tagállamokban
  • chevron_right4. Kapitalizmusmodellek a kibővített Európai Unióban
    • 4.1. Együttes klaszterek
    • 4.2. Az északi modell mint minta
    • chevron_right4.3. Kontinentális modell helyett északnyugati?
      • 4.3.1. Az angolszász határesetek: az Egyesült Királyság és Írország
      • 4.3.2. A német mozdony újra húz?
      • 4.3.3. Az európai tandem másik tagja, Franciaország
      • 4.3.4. A kisebb kontinentális országok
    • chevron_right4.4. A mediterrán Európa
      • 4.4.1. A mediterrán országok felzárkózása
      • 4.4.2. Az intézményrendszer változásai
    • 4.5. Észak és Dél elkülönülése a régi tagállamok között
    • chevron_right4.6. A posztszocialista országok
      • 4.6.1. A közép- és kelet-európai modell
      • 4.6.2. A balti országok
      • 4.6.3. A visegrádi országok
      • 4.6.4. A szlovén külön út
      • 4.6.5. Délkelet-Európa: Románia és Bulgária
    • chevron_right4.7. A közép- és kelet-európai modell sajátossága: a külföldi működő tőkére alapozott modernizáció
      • 4.7.1. Az átmenet tanulságai
      • 4.7.2. A fejlődés lehetőségei és korlátai a közép- és kelet-európai modellben
• chevron_rightIII. Az Európai Unió piacgazdaságai a 2008-as válságban
  • 5. Válságálló északi országok?
  • chevron_right6. Eltérő fejlődési utak az északnyugati országokban
    • 6.1. Az angolszász országok: csökkenő vonzerő
    • 6.2. Tartós német gazdasági hegemónia és elhalasztott francia reformok
    • 6.3. Kiigazítások a kisebb kontinentális országokban
    • 6.4. Hibridizáció, rétegződés és útfüggőség
  • chevron_right7. A mediterrán országok útkeresése
    • 7.1. A válság pusztítása a régi mediterrán tagállamokban
    • 7.2. A két új mediterrán tagállam: Ciprus és Málta
    • 7.3. A tartós divergencia veszélye
  • chevron_right8. A közép- és kelet-európai tagállamok válságkezelése
    • 8.1. A balti országok zuhanása és gyors felemelkedése
    • 8.2. A visegrádi országok és a magyar külön út
    • 8.3. A délkelet-európai országok: Horvátországgal kibővülve
    • 8.4. A modellváltás lehetősége
• chevron_rightIV. A kapitalizmus változatainak európai integrációja
  • 9. A válság lefolyásának tipizálása és a kapitalizmusmodellek
  • 10. Az intézményi elemzés tanulságai
  • chevron_right11. A kapitalizmus változatai és az európai integráció jövője
    • 11.1. Romló konvergencia kilátások
    • 11.2. Az európai integráció jövője korlátozott konvergencia-kilátások mellett
• Felhasznált irodalom
• Függelék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 030 4

Szétfeszíthetik-e az Európai Uniót az eltérő kapitalizmusmodelleket megtestesítő tagállamok fejlettségi különbségei? Blokkolhatják-e a piaci erők az EU-n belüli centrifugális energiákat, vagy inkább a közösségi politikáktól várható ez? Farkas Beáta könyve túllép e konvencionális kérdésfeltevéseken, az intézményi közgazdaságtan és az összehasonlító elemzés kreatív összekapcsolásával keres válaszokat a mindenkit izgató problémákra. Érdemben továbbfejlesztve a Varieties of Capitalism elméletét, jut el a reális kérdésfeltevésig: eredményesen működhet-e az EU a tartósan különböző fejlettségű és a kapitalizmus különböző modelljeit képviselő országokkal, és mik ennek a költségei?

Szabó Katalin professor emerita,

Budapesti Corvinus Egyetem

Bezárkózó világunkban minden korábbinál nagyobb szükség van a tudományos igényességű kitekintő, összehasonlító elemzésekre. Farkas Beáta átfogó munkája az Európai Unió tagállamait, azok típusait vizsgálja az összehasonlító intézményi közgazdaságtan eszközeit és eredményeit felhasználva. A korábbi eredmények kitűnő áttekintése azonban csak kiindulópont az önálló és a térségünk tagállamait is magába foglaló elemzéshez, ami nemcsak a recesszió előtti állapotra, hanem izgalmas módon a válságkezelés időszakának változásaira is kiterjed.

Az elmélet és az empirikus alapú modellépítés együttes alkalmazása kiváló betekintést ad kritikus évtizedünk tendenciáiról. Az intézményi különbségek és változások feszítő következményekkel járnak az európai integráció elméletére és jövőjére is. Európa útkeresés előtt áll, és ehhez a könyv sok tovább gondolandó adalékot szolgáltat. A Piacgazdaságok az Európai Unióban széles körben használható mind az akadémiai kutatások, mind a felsőoktatás területén.

Muraközy László egyetemi tanár,

Szent István Egyetem

Olyan időket élünk, amelyekben mintha „az emberiség hirtelen elvesztette volna az egyensúlyszervét”. Ezért a legjobbkor jött Farkas Beáta könyve, amely elmélyült intézményi elemzéssel világítja meg szűkebb környezetünkben, az Európai Unión belül zajló egyensúlyvesztés okait és lehetséges kimenetelét. A könyv súlyos üzenete, amely nyilvánvalóan vitákat vált majd ki, logikusan következik az intézményi gondolkodás sarokkövéből, az útfüggőségből: a differenciált integráció nem átmeneti eltérés egy elérendő biztonságot sugalló végállapothoz képest, hanem egy nyílt rendszer természetes létezési módja.

Hámori Balázs egyetemi tanár,

Budapesti Corvinus Egyetem

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-piacgazdasagok-az-europai-unioban//