Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Burundi esete

A Burundiban működő járadékvadász rendszer gyökerei a kolonializmus időszakába nyúlnak vissza, hiszen az elszámoltathatóság hiánya miatt ekkor szilárdult meg a burundi társadalom vezetőiben a jövedelem visszaforgatása helyett az azonnali haszonszerzésre koncentráló hozzáállás. Járadékvadászatról akkor beszélünk, ha valamely szereplők mesterségesen járadékot hoznak létre, és ezekért verseny indul. Mindazok az erőforrások össztársadalmi szinten kárba vesznek, amelyeket a járadékok megszerzésére használnak fel egyéb produktív tevékenységek helyett. Ennek a rendkívül összetett folyamatnak a megértéséhez áttekintjük az állami és magánvállalatok működését, az árak kormányzati befolyásolását Burundiban, továbbá azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül a burundi kormány járadékot teremtett az adó- és vámrendszer kiszámíthatatlansága révén. A járadékok megszerzésére tett közvetlen erőfeszítések mellett számos közvetett költséget is figyelembe kell venni. Például ide tartozik a munkaerőpiac torzulása, Burundi esetében áttekintjük, miképpen szolgálta a járadékvadász rendszert az oktatás és a közhivatalok működése. Azt is a járadékvadászat által okozott költségnek tekinthetjük, ha például sokkal több katonára lesz szükség a rendszer fenntartása érdekében, így azt is górcső alá vesszük, hogy a hadsereg miképpen segítette a járadékvadász rendszert Burundiban. A járadékvadász rendszer megértéséhez először szükséges áttekinteni, hogy a járadékvadász rendszer milyen történelmi körülmények között alakult ki, majd utána térünk ki a járadékvadász rendszer gyökereire és elemeire.

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Gazdaság

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero