Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században


fejezet. Afrika jövője – a jövő Afrikája

A múlt feltárása és a jelen tendenciáinak elemzése ténylegesen azt a célt (is) szolgálja, hogy felvázoljuk, hogyan alakul a jövő, milyen tényezők határozzák meg, és milyen lépéseket kell tenni, hogy a lehetőségek valóra váljanak, és a veszélyeket el lehessen kerülni. Minden előrejelzés bizonytalanságokkal van tele, s különösen így van ez Afrika esetében, ahol már a jelenre vonatkozóan sem rendelkezünk pontos információkkal és megbízható, koherens adatokkal. Ráadásul a kontinens jövője nagymértékben függ a külső tényezők alakulásától. Talán ezzel is magyarázható, hogy viszonylag kevés közép- és hosszú távú előrejelzés készül a kontinensről. Ezek sorából érdemes kiemelni az African Union Commission által 2014 májusában elkészített Agenda 2063 elnevezésű dokumentumot (Agenda 2063, 2014), amely arról szól, hogy milyen Afrikát szeretnének az afrikaiak a következő 50 évben. Ezt fejezi ki a dokumentum alcíme is: The Africa we want. Hasonló céllal készült el 2014-ben az Africa 2050. Realizing the continent’s full potential (Afrika 2050: A kontinens potenciáljának kihasználása) című könyv.

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave