Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Rendszerváltás után: rajta maradunk Afrika térképén?

Az 1980-as évek végén végbement politikai rendszerváltást követően a volt keleti blokk tagjai számára az első számú külpolitikai célkitűzés a mielőbbi teljes jogú EU-tagság megszerzése volt. Ekkoriban számos tényező alakította a magyar politikai és főként külpolitikai gondolkodást – ezek között Szűcs Zoltán Gábor említi a bipoláris világrend és a keleti blokk összeomlását, a jugoszláv polgárháborút és annak hatását Magyarország helyzetére, a határon túli magyarsággal való intézményes kapcsolattartás lehetővé válását, a globalizáció folyamatát, az ENSZ fokozott háttérbe szorulását (Szűcs, 2015, 359−360). E tényezők „összességében egy olyan folyamatot eredményeztek, amelyben előbb a magyar politika egyértelműen elköteleződött a nyugati (NATO, EU) integráció mellett az ezredfordulóra, majd fokozatosan olyan módon változott meg a nemzetközi kontextus, amelyben az integrációs politika alapjait érték kihívások [...]: ilyen volt például a világgazdasági válság, az amerikai unilateralizmus válsága, de a BRIC-országok megerősödése is” (Szűcs, 2015: 360). A rendszerváltás utáni magyar külpolitika három pillére az euroatlanti integráció mellett a „szomszédos államokkal folytatott együttműködés építése és a határon túli magyarsághoz fűződő kapcsolatok ápolása” (Lévai, 2009, 286) volt. Antall József kijelölt miniszterelnökként az 1990. május 22-én tartott 5. országgyűlési ülésnapon bemutatott programjában az „összeurópai együttműködés velejárója[ként]” emelte ki „az intenzív regionális együttműködést” (Antall, 1990). Később az ő kezdeményezésére indult útjára a Visegrádi Csoport együttműködése, melynek nevét Antall mellett az 1991. február 15-én Visegrádon tartott alakuló eseményen – amikor is a Visegrádi nyilatkozatot aláírták – Václav Havel, az akkori Csehszlovák Szövetségi Köztársaság elnöke és Lech Wałęsa lengyel elnök választották.

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Gazdaság

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero