Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században


fejezet. A világgazdasági tényezők szerepe Afrika gazdasági fejlődésében134

A világgazdasági tényezők már a gyarmatosítás óta jelentős szerepet játszanak Afrika gazdasági és társadalmi fejlődésében, ugyanakkor a kontinens világgazdasági pozíciója a népesség számához képest továbbra is marginálisnak mondható, bár gazdasági teljesítményével arányos. Kétségtelen azonban, hogy Afrika ezredfordulót követő gyors gazdasági növekedése, bővülő piaca, nyersanyag-gazdagsága, demográfiai potenciálja és termőföld-készletei ismét a kontinensre irányították a világgazdasági szereplők figyelmét, és megindult a verseny az afrikai lehetőségek kiaknázásáért.135 Ráadásul a gyors gazdasági növekedésben jelentős szerepet játszottak az exogén tényezők (mint például a nyersanyagok áremelkedése, a kínai kereslet növekedése, a külföldi tőke beáramlása, a hazautalások), s szerepük a jövőben sem látszik csökkenni, hiszen a gazdasági növekedés és a Fenntartható Fejlesztési Célok finanszírozása külső pénzügyi források nélkül megvalósíthatatlan. Afrikában ugyanis a hazai megtakarítások elégtelenek a gazdasági növekedéshez szükséges beruházások finanszírozásához136 (Quartey–Afful-Mensah, 2015; Nkusu–Nanivazo, 2015). Az Afrikai Unió becslése szerint (African Union, 2001) az évi 7%-os növekedési ütem eléréséhez/fenntartásához a GDP 12%-át kitevő, mintegy évi 64 milliárd dollár pénzügyi forrás beáramlására van szükség.

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave