Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

A segélyek gazdasági hatása

A szakirodalom eléggé megosztott a segélyek gazdasági növekedésre, fejlődésre gyakorolt hatását illetően (lásd Quartey–Afful-Mensah, 2015; Addison–Singhal–Tarp, 2015; Nkusu–Nanivatzo, 2015). Az optimisták szerint – a már hivatkozott Harrod–Domar-féle növekedési modell alapján – pozitív kapcsolat van a segélyek és a gazdasági növekedés között, mivel a segélyek csökkentik azt a szakadékot, ami Afrikában az alacsony megtakarítások és a gazdasági növekedéshez szükséges beruházási igények között van. (Feltéve, ha a segélyeket beruházzák.) Empirikus kutatások szerint (Arndt et al., 2011; 2013) a GDP 10%-át kitevő segélybeáramlás évi egy százalékponttal növeli az egy főre eső GDP növekedési ütemét, elsősorban a fizikai infrastruktúrába és az egészségügybe történő beruházások következtében. Ugyancsak az ODA infrastrukturális fejlesztésre fordítását hangsúlyozzák Addison, Singhal és Tarp (2015), mondván, hogy ez elősegítheti Afrika strukturális átalakulását, az inclusive growth megvalósítását, az export növekedését és a kontinens világgazdasági integrálódását. Ráadásul a segélyből finanszírozott infrastrukturális beruházások növelhetik a recipiensek tőkevonzó képességét (Page, 2012).

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Gazdaság

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero