Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Beáramló közvetlen külföldi tőkebefektetések Afrikában

Habár a gyarmatosítás következtében a multinacionális vállalatok tevékenysége Afrikában hosszú múltra tekint vissza, a régió jelentősége mégis alulmaradt a többi fejlődő gazdaságéhoz képest. Az UNCTAD 1994-es jelentésének középpontjában a transznacionális vállalatok és munkahelyteremtő képességük állt (UNCTAD, 1994a). Ebben a jelentésben a kontinenst még alig említik, minimális az Afrikával kapcsolatos elemzés. 1994-től napjainkig Afrikába áramlott a legkevesebb FDI a fejlődő világ különböző régiói közül, ami az 1980-as években és az 1990-es évek elején átlagosan évi 3 milliárd dollárt tett ki.212 Habár jelentős liberalizációs hullám zajlott le Afrika számos országában az 1980-as évek folyamán, az afrikai piacok nem tűntek kellően vonzónak a befektetők számára. Ennek okait az UNCTAD jelentése a következőképpen foglalta össze: „kis piacok alacsony növekedési potenciállal, szegényes az infrastruktúra, magas az eladósodottság, lassú a piaci és magánszektort érintő reformok bevezetése, továbbá a technológiai kapacitás is alacsony szintű” (UNCTAD, 1994b, 8). 1994-ben a jelentés még egészen borúlátó volt Afrika jövőbeli FDI-vonzó képességét illetően, és az afrikai kontinenst, főleg szubszaharai Afrikát nem sorolta a kedvező befektetési célpontok közé.

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Gazdaság

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero