Budai Balázs Benjámin

A közigazgatás újragondolása

Alkalmazkodás, megújulás, hatékonyság


Kérdések

  1. Hogyan változott a közigazgatás hatékonyságfogalma az elmúlt két évszázadban?
  2. Milyen közigazgatási folyamatcsoportokat tudunk megkülönböztetni?
  3. Melyek az ideális folyamatátalakítás hívószavai?
  4. Milyen közszektor-átalakítási modelleket tud megkülönböztetni?
  5. Miért van szükség olykor radikális átalakításra?
  6. Mi a BPR lényege?
  7. Milyen fázisokra tudja bontani a BPR folyamatát?
  8. Mit jelent, és miért fontos a BPMN?
  9. Melyek az agilis módszerek rendezőelvei?
  10. Miért tűnhet idegennek az agilitás a közigazgatásban?
  11. Mi a közös a lean/Six Sigma/Theory of Constraints módszerekben?
  12. Mi a lean lényege?
  13. Mit jelent, miért fontos az értékteremtés?
  14. Mit jelent az érték a fogyasztó számára?
  15. Milyen lépésekre bontható a ToC folyamata?
  16. Melyek a lean alapelvei, illetve elvei?
  17. Kik a lean kulcsszereplői? Miért fontosak ők?
  18. Mi a kaizen lényege?
  19. Milyen veszteségtípusokat ismerünk?
  20. Melyek a tipikusan közigazgatási veszteségek?
  21. Milyen formákban valósulhat meg a kaizen?
  22. Mi az ECRS lényege?
  23. Mi a DMAIC módszer tartalma és jelentősége?
  24. Miről szól az értékáram-elemzés?
  25. Mikor használjuk az 5S (6S) modellt?
  26. Mi az xQ?
  27. Miért fontos a poka-yoke?
  28. Érveljen a Kipling vagy az Ohno-módszer mellett!
  29. Miért mondjuk azt, hogy a Jokoten a japán bench learning?
  30. Mi a hanszei?
  31. Mikor tanácsos leant, mikor Six Sigmát, és mikor Theory of Constraintst használni?
  32. Melyek a módszerek gyengeségei?
  33. Melyek a lean Sigma specifikumok a közszférában?
  34. Miért fontos az innováció a közszférában?
  35. Melyek a változtatások sikerkritériumai, buktatói, illetve megoldási eszközei?

A közigazgatás újragondolása

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 065 6

Érdekes látni, hogy gyorsan változó világunkban az állam (ezen belül a közigazgatás) gyakorta sürgető kötelessége saját szerepének, funkcióinak, céljainak, eszközeinek újradefiniálása, újra-gondolása. Ilyenkor többnyire régről visszaköszönő kérdéseket teszünk fel, melyekre - épp ezért - sokszor a válaszok is meglepően hasonlatosak. De még ha eltérőek is, a végrehajtás visszásságai miatt léphetünk bele ugyanabba a (helyesebben ugyanannak látszó) folyóba… Ezért is végzi méltatlanul csúfosan a legtöbb reform, és ezért is érezhetjük, hogy a közigazgatás - jobbítói szándékai ellenére - sem javul. Tudnunk kell azonban, hogy végérvényes megoldás nincs, csak olyan, mely átmenetileg kezeli a - környezethez épp illeszkedő - problémát. A kezelés eredményének tartóssága viszont ismerhető tényezőktől függ.

Ráadásul a közigazgatás működésének egészségéért már akkor is tenni kell, amikor annak kórtünetei nem látszódnak a felszínen. A tudomány (elmélet) és a gyakorlat (legjobb megoldások, visszacsatolások) diskurzusának fényében, a tudomány eszköztárát segítségül hívva, folyamatosan diagnózist kell felállítanunk, és az adott kórképekre teljes körű (szervezetre, feladatra, eljárásra, személyzetre kiterjedő) módszertani megoldási variánsokat kell nyújtanunk. Ez a sikeres, célorientált, hatékony (vagy egy szóval: jó) közigazgatás kulcsa.

Dr. Budai Balázs Benjámin intézetvezető, egyetemi docens legújabb monográfiája napjaink közigazgatásának hatékonysági dimenzióit vizsgálja. Segít válaszokat találni a modernizációs kényszer mögötti jelenségekből fakadó legfontosabb kérdésekre. Fejezetet szentel - többek között - a köz­igazgatás gazdasági, társadalmi, szervezési, jogi, informatikai és emberi erőforrásra vonatkozó hatékonyságának. Ez az integrált, holisztikus megközelítés jó fogódzót adhat mindazoknak, akiknek a közigazgatás fejlesztése hivatása, vagy hivatása lesz.

Hivatkozás: https://mersz.hu/budai-a-kozigazgatas-ujragondolasa//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave