Katits Etelka, Pogátsa Zoltán, Zsupanekné Palányi Ildikó

A nemzetgazdasági konjunktúraciklusok és vállalati életciklusok

Modellek és bírálatok, avagy 2 in 1?!


Az endogén növekedéselméletek

A neoklasszikus iskola exogén modelljei, mindenekelőtt a Solow-modell külső, nem elemzett tényezőként kezelte a humán tőkét, a magas bizalmi szintet, az innovációt, az újítások átvételére való képességet, az intézményeket, a politikai viszonyokat, a korrupciót, a vállalkozási hajlandóságot és egy sor egyéb, fontos tényezőt. Ezt igyekeznek meghaladni az endogén növekedéselméletek, amelyek mindezt belső tényezőként kezelik, és egyben felhívják a figyelmet annak fontosságára, hogy egy ország vagy régió fejlődésében ezek a belső tényezők meghatározó szerepet játszhatnak. Romer24 ilyennek tekinti a kutatásra és fejlesztésre fordított beruházások által gerjesztett externáliákat. Romer modellje már nem sugallja az exogén modell konvergenciatételezését, mivel Solow-tól eltérően nem feltételezi, hogy a legfejlettebb technológiához egyforma eséllyel jutnak hozzá a fejlett és a fejletlen országok. Helyette inkább a Myrdal által megfogalmazott cirkuláris kumulatív kauzáció25 felé tendál, melynek az a lényege, hogy a fejlettebb ország újabb és újabb körökben képes megszerzett előnyét a további, gyorsabb fejlődést indukáló célokra (Romer propozíciója szerint például saját technológiafejlesztésre) újra befektetni, aminek köszönhetően előnye tovább nő, és a növekményt ismét a fejlődésébe forgathatja vissza. Ezzel ellentétes folyamat játszódhat le a fejletlen ország esetében: a fejletlenség miatt képtelen befektetni további fejlődésébe, amivel lemaradása fokozódik és így tovább. Romer szerint a növekvő skálahozadék a tőkefelalmozás miatt meghatározhatatlan ideig folytatódhat, és ez magyarázza azt a tényt, hogy a technológiai vezetők termelékenységi rátái évszázadokon át emelkedtek.26

A nemzetgazdasági konjunktúraciklusok és vállalati életciklusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 154 7

Ez a mű pénzügy-gazdasági modelleket közöl kritikai szemléletben. A szerzők egy érdekes szakmai kísérletről mondanak/adnak véleményt: ugyanabban a műben mutatják meg a makrogazdasági hullámzásokat és a mikrogazdasági fejlődés ciklikusságát. A kutatók, a makrogazdasági ciklikussághoz hasonlóan, a vállalati életciklusok tárgyalását is összekapcsolják a vállalati növekedéssel, a válsággal, az átstrukturálással. A vállalati esetek komparatív analízise egy eszköz a korábban vázolt elméleti összefüggések illusztrálására.

A könyv hat szerkezeti egységből áll. Az első részben a szerzők az alapvető fogalmakat és összefüggéseket mutatják be. A második rész a makrogazdasági konjunktúraelméletekkel és modellekkel foglalkozik, ideértve a fejlődés- és válságelméletek legismertebb változatait. A harmadik szerkezeti egység az utóbbi évtizedben kibontakozott és lezajlott pénzügyi és adósságválságot értékeli, amelyek egyes szakaszai a „nagy recesszió”, az „eurózóna válsága” és a „szuverén adósságválság” elnevezéssel szerepelnek. A negyedik rész a vállalati életciklus modellek közreadását tűzi ki célul, bizonyos vonatkozásban reflektálva a makrogazdasági mozgásokra, történésekre. Az ötödik szerkezeti egység közli a hazai vállalkozások pénzügyi és összehasonlító analízisét. A hatodik rész kritikai értékelést, összehasonlító elemzést és párhuzamok vizsgálatát tartalmazza. A szerzők a hat szerkezeti egység közreadásával igazolni szeretnék a vállalatok piaci környezetbe ágyazottság pénzügyi jellemzőit és következményeit mind a teoretikus, mind pedig a praktikus nézőpontból – elsősorban a hazai mikrokörnyezetben.

Az alkotók szándéka szerint tankönyvként, és a vállalati döntéshozók, elemzők kézikönyvként is hasznosíthatják ezt a korszerű szemléletben készült munkát, így számítanak a tágabb szakmai olvasói kör érdeklődésére is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/katits-pogatsa-zsupanekne-a-nemzetgazdasagi-konjunkturaciklusok-es-vallalati-eletciklusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave