Katits Etelka, Pogátsa Zoltán, Zsupanekné Palányi Ildikó

A nemzetgazdasági konjunktúraciklusok és vállalati életciklusok

Modellek és bírálatok, avagy 2 in 1?!


A prosperálás és az expanzió pénzügyi elemzése

Egy vállalkozás csak akkor képes tartósan attraktív lenni, és ezáltal piaci értékét növelni, ha rendszeresen értékgeneráló projektek vagy üzletegységek kiépítését forszírozza. Kizárólag értékesítési árbevétel-növelés, a jövedelmezőség javítása nélkül, nem elég a tartós értéknövekedés megvalósításához! A diszkontált cash flow modellt tekintve, világos számunkra, hogy kizárólag a jövedelmező növekedés emelheti hosszú távon a vállalati értéket, és ha nincsen eladósodás, akkor a tulajdonosi értéket is. Mindenekelőtt a tervezési időtartam alatt elért szabad pénzáram jelenértéken számított nagysága (terminal value) nagymértékben befolyásolja a vállalati értéket. Nem az értékesítési árbevétel növekedése az egyetlen és utolsó cél, hanem eszköze a vállalat hosszú távú jövedelmezőségi célkitűzésének megvalósításához és ezzel egzisztenciájának biztosításához. Az éves beszámolóval összefüggésben a vállalati nagyság méréséhez a kritériumot például az értékesítési árbevétel, a befektetett eszközök, a mérlegfőösszeg, a tiszta eredmény, mint osztalékfizetés elől megóvott nagyság, vagy éppen az osztalék nagysága jelenti. Csupán az értékesítési árbevétel növelésére történő koncentrálás veszélyes lenne, mivel azcsak” a siker, a nyereség elérésének eszköze. Az értékesítési árbevétel növekedése a nyereség számára egy előfeltevés, de az értékesítési árbevétel jelentős mértékű növekedési rátája nem jelent szükségszerűen magas nyereséget is. Gyakran találkozunk azzal az esettel, hogy jelentős forgalom növekedést nem kíséri a jövedelmezőségi ráta magas értéke. (Tipikus eset az, amikor a forgalom emelkedésével relatíve magas értékesítési költség vagy pedig áresés párosul.) Tapasztalatok szerint egy erős expanziós fázist relatíve csekély jövedelmezőség követ, s a behatolás fázisa – behatolás új piacokra, belépés új technikába stb. – után egy konszolidációs fázis következik, amikor is az expanziós szakasz alatt képződött „túlburjánzásokat” – a szervezetben, a hivatali pozíciók betöltésében – eltávolítják, ezáltal javulás következik be a jövedelmezőségben (Katits 2002, 183). Tehát nincsen szükségszerű összefüggés a forgalom és a jövedelmezőség növekedése között. Egy üzleti vállalkozás növekedésének megítéléséhez a jövedelmezőség alakulásának elemzését is be kell vonni. Ezt szemlélteti az 5.5. ábra is. Az emelkedő forgalom ellenére működési veszteséget látunk, amelyhez az emelkedő rezsiköltségek és személyi ráfordítások is hozzájárultak.

A nemzetgazdasági konjunktúraciklusok és vállalati életciklusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 154 7

Ez a mű pénzügy-gazdasági modelleket közöl kritikai szemléletben. A szerzők egy érdekes szakmai kísérletről mondanak/adnak véleményt: ugyanabban a műben mutatják meg a makrogazdasági hullámzásokat és a mikrogazdasági fejlődés ciklikusságát. A kutatók, a makrogazdasági ciklikussághoz hasonlóan, a vállalati életciklusok tárgyalását is összekapcsolják a vállalati növekedéssel, a válsággal, az átstrukturálással. A vállalati esetek komparatív analízise egy eszköz a korábban vázolt elméleti összefüggések illusztrálására.

A könyv hat szerkezeti egységből áll. Az első részben a szerzők az alapvető fogalmakat és összefüggéseket mutatják be. A második rész a makrogazdasági konjunktúraelméletekkel és modellekkel foglalkozik, ideértve a fejlődés- és válságelméletek legismertebb változatait. A harmadik szerkezeti egység az utóbbi évtizedben kibontakozott és lezajlott pénzügyi és adósságválságot értékeli, amelyek egyes szakaszai a „nagy recesszió”, az „eurózóna válsága” és a „szuverén adósságválság” elnevezéssel szerepelnek. A negyedik rész a vállalati életciklus modellek közreadását tűzi ki célul, bizonyos vonatkozásban reflektálva a makrogazdasági mozgásokra, történésekre. Az ötödik szerkezeti egység közli a hazai vállalkozások pénzügyi és összehasonlító analízisét. A hatodik rész kritikai értékelést, összehasonlító elemzést és párhuzamok vizsgálatát tartalmazza. A szerzők a hat szerkezeti egység közreadásával igazolni szeretnék a vállalatok piaci környezetbe ágyazottság pénzügyi jellemzőit és következményeit mind a teoretikus, mind pedig a praktikus nézőpontból – elsősorban a hazai mikrokörnyezetben.

Az alkotók szándéka szerint tankönyvként, és a vállalati döntéshozók, elemzők kézikönyvként is hasznosíthatják ezt a korszerű szemléletben készült munkát, így számítanak a tágabb szakmai olvasói kör érdeklődésére is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/katits-pogatsa-zsupanekne-a-nemzetgazdasagi-konjunkturaciklusok-es-vallalati-eletciklusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave