MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Válts MeRSZ+ -ra!

Major Iván, Ozsvald Éva

Google-beteg

Egészségügy a világban az internet korszakában


Az internet terjedésének hatásai az egészségipar működésére (Major Iván és Ozsvald Éva)

Miután röviden elemeztük a hazai egészségügy néhány fontos jellemző vonását és intézményi szerkezetét, összevetve azt más országok egészségügyi rendszereivel, rátérünk kutatásunk számunkra legfontosabb kérdéseinek vizsgálatára: hogyan befolyásolja, változtatja az online egészségügyi információk széles körű elterjedése és könnyű elérhetősége a páciensek és az egészségügyi személyzet kapcsolatrendszerét. Az információs technológia robbanásszerű fejlődése átrendezte a „fogyasztók” és a „termelők” közötti információviszonyokat, ám ez nem csupán a betegek és az egészségügyben dolgozók közötti kommunikáció formáját alakította át, hanem sokkal átfogóbb változások előtt nyitotta meg az utat. Egyrészt szükségessé tette – vagy sok ország esetében még csak tenné – az egészségügyiszakember-képzés gyökeres átalakítását, másrészt alapvetően átalakítja az egészségügyi szolgáltatások piaci szereplőinek érdekviszonyait. Amikor tehát azt a kérdést elemezzük, hogy az egyes országok lakossága milyen intenzitással használja az online egészségügyi információs forrásokat, nem pusztán azt vizsgáljuk, hogy az emberek mennyire képzettek, felkészültek az internethasználatra különböző országokban, hanem alapvetően arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen mélyebb okai, akár történelmi, értékválasztáson alapuló tényezői léteznek az egészségüggyel, de másfajta szolgáltatásokkal – mint pl. a pénzügyi szolgáltatások, az oktatás, az üzleti szolgáltatások – kapcsolatos, és egyes országcsoportonként lényegesen eltérő fogyasztói, szolgáltatói és központi szabályozói attitűdöknek. Ezek a lényeges különbségek végső soron az egészségügyi szolgáltatások társadalmi értékelésében, azok teljesítményének színvonalában és hatékonyságában csapódnak le. Ha tehát azt tapasztaljuk, hogy egyes országokban a lakosság sokkal kevésbé tájékozódik egészségügyi kérdésekben az interneten, mint más régiókban, ebből nem csupán azt a következtetést vonhatjuk le, hogy A országban az emberek kevésbé képzettek, járatosak az új információs technológiák használatában, mint B országban, hanem ez egyúttal rámutat arra a lényeges különbségre is, ahogyan a lakosság megítéli, értékeli saját autonómiáját, döntési szabadságát – különösen az állami szolgáltatásokkal kapcsolatban.

Google-beteg

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 227 8

Napjainkban szinte minden ország számára egyre égetőbbé vált a kérdés: mitől függ egy ország egészségügyi rendszerének költség- és teljesítményhatékonysága? A szerzők arra a kérdésre is keresik a választ, hogy mi idézte, idézi elő a magyar egészségügyi rendszer egyre mélyebbre zuhanását az elmúlt két évtizedben. Ahogyan haladtak előre kutatásukban, egyre nyilvánvalóbbá vált számukra – ezt az egészségügyi szakértőkkel készített interjúik is megerősítették –, hogy az egészségügy működése és főként az abban szereplők érdekeltségi rendszere elemzésekor nem hagyhatják figyelmen kívül azt a robbanásszerű információs forradalmat, amelyet az internet rohamos terjedése idézett elő az egészségügyben is.

Hogyan kapcsolódik egymáshoz például a magyar egészségügy érdekeltségi rendszere, teljesítmény- és költséghatékonysága, valamint az online elérhető egészségügyi információk terjedése? Magyarországon és a legtöbb kelet-közép-európai volt szocialista országban a lakosság a régmúlt, a szocializmust megelőző korszakoktól kezdve a legutóbbi időkig úgy tekintett az orvosokra, mint „nagy fehér mágusokra”, mint „élet és halál uraira”, amikor az emberek egészségügyi problémáiról van szó. A hálapénz-rendszer és az ahhoz kapcsolódó improduktív teljesítmény- és költségszabályozás is – az egészségügyi dolgozók alulfizetettsége mellett – erre az aszimmetrikus információs és kompetenciahelyzetre épült. Ma azonban – miként azt az egyik, általunk megkérdezett orvos is megfogalmazta – a betegek egyre nagyobb része néz utána tüneteinek, a diagnózisnak és a kezelési lehetőségeknek, ami gyakorlatilag megszünteti az aszimmetrikus információs helyzetet a beteg és az orvos között.

Elemzésünkben azt is megvizsgáltuk, hogy léteznek-e lényeges különbségek ebben a tekintetben a különböző országok között, amennyiben igen, azokat mely tényezők idézik elő. Az empirikus elemzést elméleti modellek kidolgozásával is alátámasztjuk.

Végeredményben tehát ez a mű igyekszik alapot teremteni ahhoz, hogy az állami döntéshozók az egészségügy szabályozását, érdekeltségi rendszerét egyrészt megértsék, másrészt úgy alakítsák át, hogy az megfeleljen korunk követelményeinek. Azaz a beteg nem csupán „tárgya” többé az egészségügyi ellátásnak, hanem aktív résztvevője, így az egészségügy teljesítménye sokat javulhat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-ozsvald-google-beteg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kedvenceimhez adás

A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
vagy lépj be a meglévővel!

Személyes mappák
Mappába rendezés

A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Személyes mappák
Kivonatszerkesztés

Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Kivonatkészítés
Folyamatos görgetés

Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Folyamatos görgetés
Kivonat
fullscreenclose
printsave