Tartalomjegyzék

• GOOGLE-BETEG Egészségügy a világban az internet korszakában
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_rightI. A magyar egészségügy intézményrendszere és érdekviszonyai
  • I.1. A magyar egészségügy helyzete a nemzetközi adatok tükrében
  • I.2. A tulajdonviszonyok átalakulásának hatása a döntési kompetenciákra
  • chevron_rightI.3. A hazai egészségügy tulajdoni, intézményi szerkezete és teljesítménye a lakosság megítélése szerint
    • I.3.1. A lakosság véleménye a háziorvosi szolgáltatásokról
    • I.3.2. Az állami, illetve magánszolgáltatók közötti választás
    • I.3.3. Az egészségügyi kiadások részesedése a családok összkiadásából
    • I.3.4. A lakosság véleménye az egészségügyi szolgáltatások minőségéről – szektoronként
  • Függelék az I. részhez
• chevron_rightII. Az internet terjedésének hatásai az egészségipar működésére (Major Iván és Ozsvald Éva)
  • II.1. Egészségipar az „internetkorszakban” – nemzetközi kitekintés
  • chevron_rightII.2. Egészségügy online? – Az orvos-beteg kapcsolat átalakulása az internetkorszakban
    • II.2.1. Hipotézisek az empirikus vizsgálathoz
    • II.2.2. A kérdőíves vizsgálat módszertani alapjai
  • II.3. A TÁRKI Rt. kérdőíves adatfelvételéből nyert adatok elemzése
  • II.4. Összefoglalás és következtetések a hazai egészségügy információs helyzetéről
  • Függelék a II. részhez
• chevron_rightIII. Kétoldalú aszimmetrikus információ az egészségügyi szektorban (Major Iván)
  • III.1. Bevezető gondolatok
  • chevron_rightIII.2. Aszimmetrikus információ és aszimmetrikus kompetencia az egészségügyi szolgáltatásokban
    • chevron_rightIII.2.1. A beteg és az orvos közötti kapcsolat
      • III.2.1.1. Az orvos tiszta stratégiát választ
      • III.2.1.2. Az orvos kevert stratégiát választ
    • III.2.2. Az orvos és egészségügyi intézménye közötti kapcsolatrendszer
    • III.2.3. Az állami irányító, forráselosztó szervezetek és az egészségügyi intézmények kapcsolata
    • III.2.4. Az állam és a lakosság („beteg”) közötti információs kapcsolat
    • III.2.5. Összefoglaló gondolatok
  • Függelék a III. részhez
• IV. Összefoglaló következtetések (Major Iván)
• V. Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 227 8

Napjainkban szinte minden ország számára egyre égetőbbé vált a kérdés: mitől függ egy ország egészségügyi rendszerének költség- és teljesítményhatékonysága? A szerzők arra a kérdésre is keresik a választ, hogy mi idézte, idézi elő a magyar egészségügyi rendszer egyre mélyebbre zuhanását az elmúlt két évtizedben. Ahogyan haladtak előre kutatásukban, egyre nyilvánvalóbbá vált számukra – ezt az egészségügyi szakértőkkel készített interjúik is megerősítették –, hogy az egészségügy működése és főként az abban szereplők érdekeltségi rendszere elemzésekor nem hagyhatják figyelmen kívül azt a robbanásszerű információs forradalmat, amelyet az internet rohamos terjedése idézett elő az egészségügyben is.

Hogyan kapcsolódik egymáshoz például a magyar egészségügy érdekeltségi rendszere, teljesítmény- és költséghatékonysága, valamint az online elérhető egészségügyi információk terjedése? Magyarországon és a legtöbb kelet-közép-európai volt szocialista országban a lakosság a régmúlt, a szocializmust megelőző korszakoktól kezdve a legutóbbi időkig úgy tekintett az orvosokra, mint „nagy fehér mágusokra”, mint „élet és halál uraira”, amikor az emberek egészségügyi problémáiról van szó. A hálapénz-rendszer és az ahhoz kapcsolódó improduktív teljesítmény- és költségszabályozás is – az egészségügyi dolgozók alulfizetettsége mellett – erre az aszimmetrikus információs és kompetenciahelyzetre épült. Ma azonban – miként azt az egyik, általunk megkérdezett orvos is megfogalmazta – a betegek egyre nagyobb része néz utána tüneteinek, a diagnózisnak és a kezelési lehetőségeknek, ami gyakorlatilag megszünteti az aszimmetrikus információs helyzetet a beteg és az orvos között.

Elemzésünkben azt is megvizsgáltuk, hogy léteznek-e lényeges különbségek ebben a tekintetben a különböző országok között, amennyiben igen, azokat mely tényezők idézik elő. Az empirikus elemzést elméleti modellek kidolgozásával is alátámasztjuk.

Végeredményben tehát ez a mű igyekszik alapot teremteni ahhoz, hogy az állami döntéshozók az egészségügy szabályozását, érdekeltségi rendszerét egyrészt megértsék, másrészt úgy alakítsák át, hogy az megfeleljen korunk követelményeinek. Azaz a beteg nem csupán „tárgya” többé az egészségügyi ellátásnak, hanem aktív résztvevője, így az egészségügy teljesítménye sokat javulhat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-ozsvald-google-beteg//