Google-beteg
Egészségügy a világban az internet korszakában
A lakosság véleménye a háziorvosi szolgáltatásokról
Tartalomjegyzék
- GOOGLE-BETEG Egészségügy a világban az internet korszakában
- Impresszum
- Bevezetés
- I. A magyar egészségügy intézményrendszere és érdekviszonyai
- II. Az internet terjedésének hatásai az egészségipar működésére (Major Iván és Ozsvald Éva)
- II.1. Egészségipar az „internetkorszakban” – nemzetközi kitekintés
- II.2. Egészségügy online? – Az orvos-beteg kapcsolat átalakulása az internetkorszakban
- II.3. A TÁRKI Rt. kérdőíves adatfelvételéből nyert adatok elemzése
- II.4. Összefoglalás és következtetések a hazai egészségügy információs helyzetéről
- Függelék a II. részhez
- II.1. Egészségipar az „internetkorszakban” – nemzetközi kitekintés
- III. Kétoldalú aszimmetrikus információ az egészségügyi szektorban (Major Iván)
- III.1. Bevezető gondolatok
- III.2. Aszimmetrikus információ és aszimmetrikus kompetencia az egészségügyi szolgáltatásokban
- III.2.1. A beteg és az orvos közötti kapcsolat
- III.2.2. Az orvos és egészségügyi intézménye közötti kapcsolatrendszer
- III.2.3. Az állami irányító, forráselosztó szervezetek és az egészségügyi intézmények kapcsolata
- III.2.4. Az állam és a lakosság („beteg”) közötti információs kapcsolat
- III.2.5. Összefoglaló gondolatok
- Függelék a III. részhez
- III.1. Bevezető gondolatok
- IV. Összefoglaló következtetések (Major Iván)
- V. Irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 454 227 8
Napjainkban szinte minden ország számára egyre égetőbbé vált a kérdés: mitől függ egy ország egészségügyi rendszerének költség- és teljesítményhatékonysága? A szerzők arra a kérdésre is keresik a választ, hogy mi idézte, idézi elő a magyar egészségügyi rendszer egyre mélyebbre zuhanását az elmúlt két évtizedben. Ahogyan haladtak előre kutatásukban, egyre nyilvánvalóbbá vált számukra – ezt az egészségügyi szakértőkkel készített interjúik is megerősítették –, hogy az egészségügy működése és főként az abban szereplők érdekeltségi rendszere elemzésekor nem hagyhatják figyelmen kívül azt a robbanásszerű információs forradalmat, amelyet az internet rohamos terjedése idézett elő az egészségügyben is. Hogyan kapcsolódik egymáshoz például a magyar egészségügy érdekeltségi rendszere, teljesítmény- és költséghatékonysága, valamint az online elérhető egészségügyi információk terjedése? Magyarországon és a legtöbb kelet-közép-európai volt szocialista országban a lakosság a régmúlt, a szocializmust megelőző korszakoktól kezdve a legutóbbi időkig úgy tekintett az orvosokra, mint „nagy fehér mágusokra”, mint „élet és halál uraira”, amikor az emberek egészségügyi problémáiról van szó. A hálapénz-rendszer és az ahhoz kapcsolódó improduktív teljesítmény- és költségszabályozás is – az egészségügyi dolgozók alulfizetettsége mellett – erre az aszimmetrikus információs és kompetenciahelyzetre épült. Ma azonban – miként azt az egyik, általunk megkérdezett orvos is megfogalmazta – a betegek egyre nagyobb része néz utána tüneteinek, a diagnózisnak és a kezelési lehetőségeknek, ami gyakorlatilag megszünteti az aszimmetrikus információs helyzetet a beteg és az orvos között. Elemzésünkben azt is megvizsgáltuk, hogy léteznek-e lényeges különbségek ebben a tekintetben a különböző országok között, amennyiben igen, azokat mely tényezők idézik elő. Az empirikus elemzést elméleti modellek kidolgozásával is alátámasztjuk. Végeredményben tehát ez a mű igyekszik alapot teremteni ahhoz, hogy az állami döntéshozók az egészségügy szabályozását, érdekeltségi rendszerét egyrészt megértsék, másrészt úgy alakítsák át, hogy az megfeleljen korunk követelményeinek. Azaz a beteg nem csupán „tárgya” többé az egészségügyi ellátásnak, hanem aktív résztvevője, így az egészségügy teljesítménye sokat javulhat.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-ozsvald-google-beteg//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero