Voszka Éva

Az állami tulajdon pillanatai

Gazdaságtörténeti és tudománytörténeti nézőpontok


Második rész: Gazdaságtörténeti megközelítés

Az állami tulajdon története dióhéjban úgy foglalható össze, hogy Európában – és sokkal kisebb mértékben, kevésbé tartósan, néha időbeli eltolódásokkal az Egyesült Államokban is – a növekedést visszahúzódás követte, majd az utóbbi évtizedben a két tendencia párhuzamosan jelentkezett. A terjeszkedés a 19. század második felétől kezdve jó száz éven keresztül szinte töretlen volt, de világosan kirajzolódnak a sűrűsödési pontok: a világháborúk és azok közvetlen következményei, valamint a nagy gazdasági-társadalmi válságok 1929–33-ban és az 1970-es években. A magánkézbe adás megjelent ugyan egyes országokban, de csak szórványosan – egészen addig, amíg az 1980-as évek elején a fejlett régiókban el nem indult, ugyancsak egy átfogó válság hatására, a nagy privatizáció. A hullámokba rendeződő periódusokban a változások 2008-ig mindig egy irányba mutattak. Ezután az egységes tendencia felbomlott: az államosítás és a privatizáció egyszerre ugrott magasba.

Az állami tulajdon pillanatai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 218 6

Visszafordítható-e a privatizáció? Az elmúlt évtized hazai tapasztalata mellett az Európai Unió sok országa, sőt az államosításokat hagyományosan elutasító USA is azt példázza, hogy igen. A könyvben felvázolt gazdaságtörténeti körkép arra utal, hogy az állami tulajdon kiterjedésének megváltoztatása erős társadalmi megrázkódtatások idején nem szokatlan jelenség. Ezek a nagy hullámok, amelyeket a szerző a tulajdon pillanatainak nevez, biztos jelei a rendkívüli helyzetnek, és többnyire összekapcsolódnak az éppen uralkodó gazdaságpolitikai és elméleti paradigma megváltozásával.

A válságok kezelésére az európai országok kormányai a 20. században és azóta is alkalmas eszköznek találták az állami tulajdon kiterjedésének megváltoztatását. Csakhogy – lényegében ugyanolyan célokat kitűzve – eleinte sorozatosan a bővítés, majd pedig a szűkítés irányába léptek, 2008 után viszont az államosítás és a privatizáció egymással párhuzamosan szökött magasba. A fő tendencia elbizonytalanodásából és a legutóbbi „pillanat” több újszerű vonásából kiindulva a könyv nyíltan vállalt szándéka, hogy elbizonytalanítsa az Olvasót is néhány megkérdőjelezhetetlennek tekintett alapigazságban. Van-e tértől és időtől független biztos recept, örök igazság az államosítás vagy privatizáció kérdésében – létezik-e egyetlen helyes megoldás? Valóban éles-e a határ a köztulajdon és a magántulajdon között, tényleg szöges ellentétben áll-e egymással az államosítás és a privatizáció? Egyáltalán: ugyanazt jelentik-e ezek a fogalmak különböző korokban és különböző országokban?

Mivel a köztulajdon kérdése mind a gazdaságtörténet, mind az elmélettörténet tanulsága szerint szorosan összefügg az államnak a gazdaságban betöltött szerepével, a könyv nemcsak az államosítás és a privatizáció iránt érdeklődőknek ajánlható, hanem azoknak is, akik a gazdaságpolitikai döntések feltételrendszerének hatását, mozgatórugóit és a közgazdasági teóriákhoz fűződő viszonyát szeretnék jobban megismerni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/voszka-az-allami-tulajdon-pillanatai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave