A fogyasztás tanulmányozása a történetírásban sokáig az életszínvonal vizsgálatát jelentette. Az életszínvonalnak számos meghatározása ismert, de a fogalom általában az anyagi jólétet jelöli, s ennek megfelelően az elfogyasztott javak és szolgáltatások mérésével határozzák meg nagyságát.256 Mindemellett egyes szerzők ma már az életszínvonal alkotórészének tekintik például a várható átlagos élettartamot, a környezet állapotát, az iskoláztatást és a politikai demokráciát, vagyis jó néhányat azon jelenségek közül, melyeket mások az életminőséghez sorolnak.257 A következőkben az életszínvonal anyagi összetevőivel foglalkozunk – ezt esetenként anyagi életszínvonalnak nevezik –, miközben a fogyasztás legfontosabb 20. századi változásait mutatjuk be, míg az életminőség külön fejezet tárgya lesz. Ugyanakkor mára a fogyasztás történeti tanulmányozása már jóval szélesebb körűvé vált, mint az anyagi fogyasztás múltbeli szintjének meghatározása. Bár a fogyasztás növekedése kétségkívül látványos volt a 20. század ipari társadalmaiban, a fogyasztás nem csupán mennyiségi átalakuláson ment keresztül. Jelentősen módosult belső összetétele, s a 20. századi transzformációnak vannak további fontos vetületei, melyeket – jobb híján – minőségi aspektusoknak nevezhetünk. Ezek magukban foglalják mindenekelőtt az egyének fogyasztói autonómiájának alakulását, s a fogyasztásnak az egyének és a társadalom életében betöltött szerepének és funkciójának megváltozását, amit gyakran a fogyasztói társadalom kialakulásaként írnak le.258 Ezek az aspektusok – a fogyasztás szintje, a fogyasztás szerkezete és a fogyasztás minőségi jellemzői – jelentik kiemelt vizsgálati szempontjainkat ebben a fejezetben.