Gálik Mihály, Urbán Ágnes

Médiagazdaságtan


Bevezetés

Az új média megjelenése a digitális forradalomnak, az információs és kommunikációs eszközök, illetve szolgáltatások 1990-es években elkezdődött átalakulásának köszönhető. Az ezt megelőző évtizedek médiapiaca meglepő stabilitást mutatott, a mából visszanézve még az a kijelentés is megkockáztatható, hogy a televízió elterjedése és a kilencvenes évek digitális forradalma között nem történt semmi érdemleges. Ez persze ebben a formában túlzás, hisz kisebb-nagyobb mértékben valamennyi médiaágazatban bővült a kínálat, de az igazán radikális átalakulás az elmúlt két évtizedben vette kezdetét. Ma már visszaidézni is nehéz azt az időszakot, amikor egy óriási közérdeklődést kiváltó napközbeni eseményről csak az esti híradóból értesültek az emberek, és amikor a sportfogadók a hétvégi totóeredményeket a hétfő reggeli újságból tudták meg. Ma már mindannyian hozzászoktunk, hogy bármilyen rendkívüli eseményről (breaking news) azonnal értesülhetünk, szinte folyamatosan elérhetőek vagyunk és mi is elérhetünk másokat bárhol is legyenek, ismeretlen emberekkel kommunikálunk közösségi oldalakon. A világ végérvényesen megváltozott, bár ma még csak azt tudjuk megmondani, hogy a változások honnan indultak: mai tudásunk szerint nem előre jelezhető, hogy a kommunikációs piac átalakulása merre tart pontosan és hol ér véget, már ha egyáltalán véget ér valaha. Ahogy két évtizede a nagyközönség számára még ismeretlenek voltak az olyan fogalmak, mint például az internet vagy a mobiltelefon, ugyanúgy lehetséges, hogy 20 év múlva csak mosolyogni fogunk mai önmagunkon és alig tudjuk majd visszaidézni, hogy élhettünk azok nélkül az eszközök nélkül, amelyeket ma még nem is ismerünk.

Médiagazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 758 6

Kis híján két évtizede, hogy a médiagazdaságtan tárgykörben megjelent az első magyar nyelvű könyv, amelyhez az elméleti bevezetőt követő lapkiadás fejezetet én lektoráltam. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, s négy további változat követte az elsőt. Bár a jelenkori média csak nyomokban hasonlít az 1990-es évek első felének médiájára, a médiagazdaságtani nézőpont mit sem veszített érvényességéből. Ma már persze a média szót is két jelzős szerkezettel emlegetjük, a két évtizeddel ezelőttit tömegmédiának hívjuk, amely mellé felnőtt az infokommunikációs technológiák forradalmának és tömeges használatbavételének eredményeként az új média. Mind a kettővel foglalkozik a Médiagazdaságtan legújabb kiadása, külön rávilágítva arra a szerves kapcsolatra, amely a régi és az új médiát összeköti. Öröm látni, hogy a két évtizeddel ezelőtt indult magyar médiagazdaságtani iskolából ismét fontos, értékes mű került ki, amelyet mind a médiával bármilyen szemszögből foglalkozóknak, mind az érdeklődőknek figyelmébe ajánlok.

Bayer József ügyvezető igazgató

Axel Springer Budapest Kft.

A Médiagazdaságtan című kötet előző kiadásai bestsellerré váltak a médiával foglalkozó hazai szakirodalomban. Nem véletlenül: a könyv alapos és mély, mégis közérthető és remekül tagolt áttekintést ad a médiapiac trendjeiről. E legújabb kiadás már naprakészen elemzi a digitális hálózatok, a közösségi média világát is a hagyományos médiumok (sajtó, rádió, tévé) mellett. Gyakorló médiamenedzsereknek, kutatóknak, diákoknak ajánlom. És mindenkinek, aki többet szeretne tudni az új és változó médiatípusokról, műfajokról, finanszírozási modellekről, a közönségmérésről vagy akár a magánmédia és a közérdek elvi összefüggéseiről. Mindenkinek, akit érdekel a demokratikus, szabad média működése.

Sükösd Miklós, Senior Fellow

Media Diversity Institute, London

Hivatkozás: https://mersz.hu/galik-urban-mediagazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave