Gálik Mihály, Urbán Ágnes

Médiagazdaságtan


Bevezetés

Aki kedvel egy műsorvezetőt, énekest, riportert vagy éppen egy publicistát, nem sokat gondolkodik azon, hogy az ő kedvencén kívül ki is van vagy kik is vannak még az egyes produkciók mögött, és hogyan is jutnak el ezek hozzá. A tömegmédia kínálati oldalán ágazatonként más-más típusú szervezetek töltik be a termelői és/vagy szolgáltatói szerepeket, s több értelmezésnek is lehet létjogosultsága a termelő/szolgáltató fogalmának meghatározásakor. A médiagyár futószalagjairól kikerülő produktumokkal kapcsolatos döntések során a kereslet figyelembevétele, a tulajdonosok érdekei, a menedzsment előbbiektől elkülönülő törekvései mellett a médiamunkások motivációi sem hanyagolhatóak el. Ők különböző módon veszik ki a részüket a termelésből, nemegyszer konfliktusba kerülve munkaadóikkal (pl. kiadó–szerkesztőség viszony, médiasztár–programigazgató vitái), megpróbálva követni a maguk szakmai értékrendjét, vagy akár csak anyagi értelemben véve nagyobb szeletet kihasítani abból az üzleti eredményből, amelynek a létrehozásában közreműködtek. Az alternatív médiában kicsit más a helyzet, a főszerep a fogyasztói szerepből kilépő, tartalom-előállító és -megosztó civileké, akik előtt azért, ha éppen ambicionálják és portékájuk kelendő, a tömegmédia kapui sincsenek bezárva, de ezt éppen csak érintjük fejezetünkben, későbbre hagyva a részleteket.

Médiagazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 758 6

Kis híján két évtizede, hogy a médiagazdaságtan tárgykörben megjelent az első magyar nyelvű könyv, amelyhez az elméleti bevezetőt követő lapkiadás fejezetet én lektoráltam. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, s négy további változat követte az elsőt. Bár a jelenkori média csak nyomokban hasonlít az 1990-es évek első felének médiájára, a médiagazdaságtani nézőpont mit sem veszített érvényességéből. Ma már persze a média szót is két jelzős szerkezettel emlegetjük, a két évtizeddel ezelőttit tömegmédiának hívjuk, amely mellé felnőtt az infokommunikációs technológiák forradalmának és tömeges használatbavételének eredményeként az új média. Mind a kettővel foglalkozik a Médiagazdaságtan legújabb kiadása, külön rávilágítva arra a szerves kapcsolatra, amely a régi és az új médiát összeköti. Öröm látni, hogy a két évtizeddel ezelőtt indult magyar médiagazdaságtani iskolából ismét fontos, értékes mű került ki, amelyet mind a médiával bármilyen szemszögből foglalkozóknak, mind az érdeklődőknek figyelmébe ajánlok.

Bayer József ügyvezető igazgató

Axel Springer Budapest Kft.

A Médiagazdaságtan című kötet előző kiadásai bestsellerré váltak a médiával foglalkozó hazai szakirodalomban. Nem véletlenül: a könyv alapos és mély, mégis közérthető és remekül tagolt áttekintést ad a médiapiac trendjeiről. E legújabb kiadás már naprakészen elemzi a digitális hálózatok, a közösségi média világát is a hagyományos médiumok (sajtó, rádió, tévé) mellett. Gyakorló médiamenedzsereknek, kutatóknak, diákoknak ajánlom. És mindenkinek, aki többet szeretne tudni az új és változó médiatípusokról, műfajokról, finanszírozási modellekről, a közönségmérésről vagy akár a magánmédia és a közérdek elvi összefüggéseiről. Mindenkinek, akit érdekel a demokratikus, szabad média működése.

Sükösd Miklós, Senior Fellow

Media Diversity Institute, London

Hivatkozás: https://mersz.hu/galik-urban-mediagazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave