Arisztotelész

Az égbolt


fejezet

Miután ezeket megkülönböztettük egymástól, ezek után szóljunk arról, vajon az égbolt keletkezetlen-e vagy keletkezett, illetve pusztulhatatlan-e vagy pusztulható. Kezdjük a vizsgálódást a többiek felfogásának az áttekintésével, hiszen egy elmélet alátámasztásául szolgáló bizonyítások problémát jelentenek az ezzel ellentétes elmélet számára. Egyúttal pedig azok, akik előzetesen meghallgatták, amit ellenfeleink érveinek igazolására fel lehet hozni, talán jobban fognak hinni azoknak, amiket mi fogunk elmondani. Kevésbé leszünk ugyanis kitéve annak a vádnak, hogy ellenfeleinket távollétükben marasztaljuk el. Hiszen ahhoz, hogy az igazsággal kapcsolatban megfelelő ítéletet hozzunk, inkább döntőbírónak kell lennünk, nem pedig a peres felek egyikének.84


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 745 6

Az égbolt c. műben Arisztotelész általánosabb természetfilozófiai megfontolásait az égitestek mozgására és természetére alkalmazza. E megfontolások eredményeképpen Arisztotelész amellett érvel, hogy a világ örök, véges kiterjedésű, és középpontjában helyezkedik el a gömb alakú Föld. Az égbolt örökké tartó körmozgást végez - ezt az teszi lehetővé, hogy az égboltot a körmozgást a saját természetes mozgásaként végző speciális anyagfajta alkotja.

A mű harmadik és negyedik könyve a világ közepén elhelyezkedő Föld elemeinek tulajdonságait írja le - ezek közül a föld és a víz természeténél fogva függőlegesen lefelé mozog, a levegő és a tűz pedig felfelé törekszik -, majd azt taglalja, hogy az elemek mozgása mennyiben határozza meg az összetett testek mozgását.

Kötetünk Az égbolton kívül függelékként a pszeudo-arisztotelészi Világrendet is tartalmazza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/arisztotelesz-az-egbolt//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave