Arisztotelész

Az égbolt

fejezet

Ezeket meghatározván a következőket kell mondani. Ha vannak bizonyos dolgok, amelyek képesek arra, hogy legyenek is, és ne is legyenek, akkor szükségszerű, hogy létezésük és nem létezésük számára meghatározzunk valamennyi időt, a maximálisat, már úgy értem azt, ami alatt a dolog képes létezni, illetve képes nem létezni. Ez bármely kategóriára áll, például ember vagy fehér vagy háromkönyöknyi vagy bármelyik az ilyesfélék közül. Hiszen ha az idő nem meghatározott mennyiségű, hanem [tetszőleges] felvett időnél mindig hosszabb, és nincs olyan, aminél rövidebb lenne, akkor lehetséges lesz, hogy valami végtelen ideig létezzen, és egy másik végtelen ideig ne létezzen, ami pedig lehetetlen.100

Tartalomjegyzék

Az Égbolt
Impresszum
chevron_rightAz égbolt
- chevron_rightI. könyv
- chevron_rightII. könyv
  - 1. fejezet
  - 2. fejezet
  - 3. fejezet
  - 4. fejezet
  - 5. fejezet
  - 6. fejezet
  - 7. fejezet
  - 8. fejezet
  - 9. fejezet
  - 10. fejezet
  - 11. fejezet
  - 12. fejezet
  - 13. fejezet
  - 14. fejezet
- chevron_rightIII. könyv
- chevron_rightIV. könyv
- Utószó Az égbolthoz
- Az égbolt ábrái
chevron_rightA világrend
- chevron_rightA világrend
- Utószó A világrendhez
chevron_rightArisztotelész–művek és -szöveghelyek
- A fennmaradt arisztotelészi korpuszon kívüli művek
Szójegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 745 6

Ókortudomány Filozófia

Az égbolt c. műben Arisztotelész általánosabb természetfilozófiai megfontolásait az égitestek mozgására és természetére alkalmazza. E megfontolások eredményeképpen Arisztotelész amellett érvel, hogy a világ örök, véges kiterjedésű, és középpontjában helyezkedik el a gömb alakú Föld. Az égbolt örökké tartó körmozgást végez - ezt az teszi lehetővé, hogy az égboltot a körmozgást a saját természetes mozgásaként végző speciális anyagfajta alkotja.

A mű harmadik és negyedik könyve a világ közepén elhelyezkedő Föld elemeinek tulajdonságait írja le - ezek közül a föld és a víz természeténél fogva függőlegesen lefelé mozog, a levegő és a tűz pedig felfelé törekszik -, majd azt taglalja, hogy az elemek mozgása mennyiben határozza meg az összetett testek mozgását.

Kötetünk Az égbolton kívül függelékként a pszeudo-arisztotelészi Világrendet is tartalmazza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/arisztotelesz-az-egbolt//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero