MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az égbolt
fejezet
Tartalomjegyzék
- ERŐDÉPÍTÉSZET (A KEZDETEKTŐL 1880-IG)
- Impresszum
- 1. Bevezető
- 2. Általános erődítési fogalmak
- 3. Erődrekonstrukció, a feldolgozás módszerei
- 4. Az erődítés kezdetei (Kr. e. 9000–Kr. e. 1000)
- 5. Az európai várak, erődök fejlődése (Kr. e. 1000–Kr.u. 700)
- 6. A középkori várépítészet (900–1350)
- 7. Az erődítések fejlődése a tüzérség megjelenése után (1350–1500)
- 8. Az első bástyás rendszerek (1490–1600)
- 8.1. A bástyás védőövek kialakulása (1490–1550)
- 8.2. A klasszikus, „II. periódusú” rendszerek (1540–1570)
- 8.3. A klasszikus, „III. periódusú” rendszerek (1560–1600)
- 8.4. Speciális megoldások és útkeresés a bástyás rendszerek mellett
- 8.5. A bástyás rendszerek átalakulásának kezdete, a fejlődés irányai
- 8.6. Magyarországi várépítészet a török háborúk első szakaszában
- 8.6. Az ostrommódszerek lassú változása
- 8.1. A bástyás védőövek kialakulása (1490–1550)
- 9. A bástyás rendszerek építésének csúcspontja (1600–1750)
- 9.1. A védelem mélységének kiterjesztése, tagolt bástyás rendszerek
- 9.2. Az ollórendszerek kialakulása, átmeneti formák
- 9.3. Új irányzatok az erődépítésben és városerődítésekben
- 9.4. Az ostromtechnika fejlődése
- 9.5. Átmenet az új rendszerek felé
- 9.6. A magyar erődépítészet a török háborúk második szakaszában
- 9.1. A védelem mélységének kiterjesztése, tagolt bástyás rendszerek
- 10. A bástyás rendszerek felhagyása, új erődítési módszerek (1750–1830)
- 11. A területvédelem új módszerei (1820–1850)
- 12. Az övvár-rendszerek kialakulása
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 745 6
Az égbolt c. műben Arisztotelész általánosabb természetfilozófiai megfontolásait az égitestek mozgására és természetére alkalmazza. E megfontolások eredményeképpen Arisztotelész amellett érvel, hogy a világ örök, véges kiterjedésű, és középpontjában helyezkedik el a gömb alakú Föld. Az égbolt örökké tartó körmozgást végez - ezt az teszi lehetővé, hogy az égboltot a körmozgást a saját természetes mozgásaként végző speciális anyagfajta alkotja. A mű harmadik és negyedik könyve a világ közepén elhelyezkedő Föld elemeinek tulajdonságait írja le - ezek közül a föld és a víz természeténél fogva függőlegesen lefelé mozog, a levegő és a tűz pedig felfelé törekszik -, majd azt taglalja, hogy az elemek mozgása mennyiben határozza meg az összetett testek mozgását. Kötetünk Az égbolton kívül függelékként a pszeudo-arisztotelészi Világrendet is tartalmazza.
Hivatkozás: https://mersz.hu/arisztotelesz-az-egbolt//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
