Arisztotelész

Az égbolt


fejezet

Elrendezésükről, vagyis arról a módról, ahogyan mindegyik mozog, amennyiben az egyik előbb van, a másik pedig később, és arról, hogy egymáshoz viszonyítva milyen távol vannak, a csillagászatról szóló művek alapján vizsgálódjunk; ezek ugyanis kielégítően tárgyalják ezeket a kérdéseket. A jelen elméletből az következik, hogy minden egyes csillag mozgása – már ami az egymáshoz viszonyított sebességüket illeti – a távolságuktól függ. Alapul véve ugyanis, hogy az égbolt legkülső forgása egyszerű mozgás és mindenek közül a leggyorsabb, az összes többi test mozgása pedig lassabb ennél és összetett (hiszen mindegyik saját köre mentén haladva az égbolt mozgásával szemben halad), közvetlenül adódik az ésszerű feltevés, hogy az égitest, amelyik legközelebb esik az egyszerű és elsődleges körforgáshoz, a leghosszabb idő alatt járja be saját körét, a legtávolabb eső pedig a legrövidebb idő alatt, és a többi égitesttel is hasonló a helyzet: a közelebbi hosszabb idő alatt, a távolabbi pedig rövidebb idő alatt járja be körét. Ez azért van, mert a legközelebbit uralja leginkább az égbolt körforgása, a legtávolabbit pedig a távolság miatt a legkevésbé. A közöttük lévőket pedig a távolság arányában befolyásolja, mint ahogyan azt a matematikusok is megmutatták.162


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 745 6

Az égbolt c. műben Arisztotelész általánosabb természetfilozófiai megfontolásait az égitestek mozgására és természetére alkalmazza. E megfontolások eredményeképpen Arisztotelész amellett érvel, hogy a világ örök, véges kiterjedésű, és középpontjában helyezkedik el a gömb alakú Föld. Az égbolt örökké tartó körmozgást végez - ezt az teszi lehetővé, hogy az égboltot a körmozgást a saját természetes mozgásaként végző speciális anyagfajta alkotja.

A mű harmadik és negyedik könyve a világ közepén elhelyezkedő Föld elemeinek tulajdonságait írja le - ezek közül a föld és a víz természeténél fogva függőlegesen lefelé mozog, a levegő és a tűz pedig felfelé törekszik -, majd azt taglalja, hogy az elemek mozgása mennyiben határozza meg az összetett testek mozgását.

Kötetünk Az égbolton kívül függelékként a pszeudo-arisztotelészi Világrendet is tartalmazza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/arisztotelesz-az-egbolt//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave