Arisztotelész

Az égbolt


fejezet

Az a dolog tehát, amelynek ilyen anyaga van, az könnyű és mindig felfelé mozog, aminek meg ezzel ellentétes anyaga van, az nehéz és mindig lefelé mozog. Azok a testek, amelyek ezektől különböző anyagból vannak, egymáshoz képest viszont rendelkeznek azokkal a jegyekkel, amelyekkel azok feltétlenül rendelkeznek, felfelé és lefelé is mozognak. Ezért a levegő és a víz egyaránt nehéz és könnyű, a víz minden alatt helyezkedik el, kivéve a földet, a levegő pedig mindennek a tetejére kerül, kivéve a tüzet.


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 745 6

Az égbolt c. műben Arisztotelész általánosabb természetfilozófiai megfontolásait az égitestek mozgására és természetére alkalmazza. E megfontolások eredményeképpen Arisztotelész amellett érvel, hogy a világ örök, véges kiterjedésű, és középpontjában helyezkedik el a gömb alakú Föld. Az égbolt örökké tartó körmozgást végez - ezt az teszi lehetővé, hogy az égboltot a körmozgást a saját természetes mozgásaként végző speciális anyagfajta alkotja.

A mű harmadik és negyedik könyve a világ közepén elhelyezkedő Föld elemeinek tulajdonságait írja le - ezek közül a föld és a víz természeténél fogva függőlegesen lefelé mozog, a levegő és a tűz pedig felfelé törekszik -, majd azt taglalja, hogy az elemek mozgása mennyiben határozza meg az összetett testek mozgását.

Kötetünk Az égbolton kívül függelékként a pszeudo-arisztotelészi Világrendet is tartalmazza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/arisztotelesz-az-egbolt//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave