Arisztotelész

Az égbolt


fejezet

A testek alakja pedig nem oka az általában vett lefelé vagy felfelé történő mozgásnak, de annak igen, hogy a testek gyorsabban vagy lassabban mozognak-e. Nem nehéz belátni, hogy ez milyen okok miatt van így. Most ugyanis felvetődik a kérdés, hogy egy lapos darab vas vagy ólom miért úszik a vízen, míg kisebb és kevésbé nehéz testek, ha azok gömbölyűek vagy hosszúak, mint mondjuk egy tű, lesüllyednek, és hogy némelyek a kicsinységük miatt úsznak a vízen, mint például az aranyfüst, illetve azok a földszerű és porból álló dolgok, amelyek lebegnek a levegőben.


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 745 6

Az égbolt c. műben Arisztotelész általánosabb természetfilozófiai megfontolásait az égitestek mozgására és természetére alkalmazza. E megfontolások eredményeképpen Arisztotelész amellett érvel, hogy a világ örök, véges kiterjedésű, és középpontjában helyezkedik el a gömb alakú Föld. Az égbolt örökké tartó körmozgást végez - ezt az teszi lehetővé, hogy az égboltot a körmozgást a saját természetes mozgásaként végző speciális anyagfajta alkotja.

A mű harmadik és negyedik könyve a világ közepén elhelyezkedő Föld elemeinek tulajdonságait írja le - ezek közül a föld és a víz természeténél fogva függőlegesen lefelé mozog, a levegő és a tűz pedig felfelé törekszik -, majd azt taglalja, hogy az elemek mozgása mennyiben határozza meg az összetett testek mozgását.

Kötetünk Az égbolton kívül függelékként a pszeudo-arisztotelészi Világrendet is tartalmazza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/arisztotelesz-az-egbolt//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave