A nemek közötti szaporodásbiológiai aszimmetria együtt jár azzal, hogy a férfiak szaporodási sikerességét elsősorban az általuk szexuálisan elérhető partnerek (nők) száma korlátozza, míg a nők szaporodási sikerességére nincs ilyen drámai hatással a rendelkezésre álló szexuális partnerek (férfiak) mennyisége (Trivers, 1972). Ez például azt jelenti, hogy ha egy férfi egy év leforgása alatt ezer nővel létesít szexuális viszonyt (közösül), akkor abból ezer utóda születhet. A valóságban ez természetesen inkább csak kb. 30 utódot jelent, hiszen kalkulálni kell azzal, hogy milyen eséllyel van az adott nő ciklusának termékeny periódusában, milyen eséllyel vetélhet el stb. Az egy közösülésre jutó megtermékenyülés átlagos száma ugyanis 0,003 (Pérusse, 1993). Ezzel éles ellentétben áll egy nő szaporodási sikere, amit azzal érhet el, ha ezer férfival közösül egy év alatt. Neki ugyanis mindössze egyetlen utóda születhet (ha leszámítjuk az ikerszülés lehetőségét). Egy nő teherbe esésének valószínűsége, ha száz alkalommal közösül egyetlen férfival (heti két alkalommal egy éven keresztül) 0,95 (Pérusse, 1993). Ez a szaporodási sikerben mutatkozó nemi eltérés jól szemlélteti, hogy a nők számára miért nem járt reproduktív előnnyel a minél több partnerrel való közösülés az evolúciós múltban.