Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


Epigenetikai módosulások szomatikus sejtekben

A legutóbbi években robbanásszerű ismeretbővülés észlelhető a testi (szomatikus) sejtek epigenetikai módosulásairól. Kiderült, hogy a fejlődés során a gének expressziója változékony: az identikus allélok metastabil epiallélként viselkednek, ki- vagy bekapcsolódhatnak. Míg az ivarsejtekben zajló epigenetikai történések következményei az utódban nyilvánulnak meg, addig a szomatikus sejtek epigenetikai módosulásai az egyed fejlődésére hatnak a magzati sejtdifferenciálódás, a születést követő fejlődés, majd öregedés során a teljes életcikluson át. Csaknem korlátlannak látszik azoknak a géneknek a száma, amelyek epigenetikai módosulás eredményeként be- vagy kikapcsolódhatnak. A genom legplasztikusabb időszaka az egyedfejlődésnek a szülői ivarsejtek egyesülését követő korai szakasza, a posztzigotikus osztódások, sejtdifferenciálódás ideje. Az ekkor bekövetkező metiláció életre szóló inaktivitást jelenthet, ennek elmaradása pedig káros génaktivitást eredményezhet. Jó okunk van feltételezni, hogy az epigenetikai történéseknek, a génaktivitás, génfunkciók beállítódásának meghatározó szerepük van nemcsak az organikus, hanem az értelmi, érzelmi fejlődési folyamatokban is.

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave