Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


Molekuláris genetika

 Az utóbbi két évtizedben számos genetikai hatást sikerült lokalizálni valamelyik kromoszóma meghatározott helyén (lokuszán). Több mint száz olyan specifikus génhatás ismeretes, amelyek mentális rendellenességet, ezen belül alacsonyabb intelligenciahányadost okoznak. Ezek az ún. major gének a mendeli törvényszerűségek szerint öröklődnek, és mindegyikük önmagában is lényeges hatást gyakorol a kognitív képességekre. Az egyik legismertebb, mentális retardációt is okozó betegség a fenilketonúria (lásd 4. fejezet), amelyet a 12. kromoszóma egyik recessszív génje okoz. Egy másik típusú mentális retardáció az X-kromoszóma egyik génjéhez köthető (DMR1), amely abnormálisan vékony és hosszú idegnyúlványokat (dendriteket) hoz létre. Egy harmadik példát említve, a 19. kromoszómán sikerült megtalálni azt a gént, amely olyan fehérjét kódol (apolipoptrotein E), amely a koleszterin sejtek közötti szállításában vesz részt, többek között az agyban. Ennek a génnek egyik változata megváltoztatja ezt a mechanizmust, és ahhoz vezet, hogy az átlagpopulációhoz képest hatszorosára emeli az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét (Plomin és mtsai 2005).

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave