Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


Társadalmi csoportok, rasszok és intelligencia

Különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy egy adott társadalomban szoros együttjárás tapasztalható a szocioökonómiai státusz és az intelligenciahányados között. Az iskolázottság, foglalkozás és jövedelem alapján alacsonyabb társadalmi csoportokhoz tartozó emberek körében rendre alacsonyabb IQ-t mérnek, mint a magasabb társadalmi csoportok tagjainál. Hasonló különbségeket tapasztaltak a rasszok esetén. Több mérés azt mutatja, hogy az Egyesült Államokban élő afroamerikai személyek átlagos intelligenciahányadosa 10–15 ponttal elmarad az európai gyökerekkel rendelkezők IQ-jától, akik viszont 3 ponttal ugyancsak elmaradnak az USA-ban élő ázsiaiaktól (Deary 2001). Több kutató azzal magyarázta ezeket az összefüggéseket, hogy az intelligencia öröklött eltérései határozzák meg mind a társadalmi rétegződést, mind pedig a rasszok közötti különbségeket (Jensen 1998). Más szóval, a szociális különbségek az általános kognitív képesség különbségeire vezethetők vissza, ezek pedig a mögöttük álló genetikai változatok eltéréseiből fakadnak. Többek között azzal érvelnek, hogy miután az intelligencia öröklékeny – azaz valamennyi populáció esetében azt találták, hogy az IQ egyéni különbségei 50–60%-ban genetikai különbségekre vezethetők vissza –, mindez igaz a csoportok közötti különbségekre is. Hozzáteszik, hogy ez lehet az oka annak, hogy az említett különbségek az elmúlt évtizedek felzárkóztatási programjai ellenére is fennmaradtak.

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave