Gének, gondolkodás, személyiség
Viselkedéses és kognitív sajátosságok
Tartalomjegyzék
- Gének, gondolkodás, személyiség
- Impresszum
- Előszó
- 1. A genetika rövid története
- 1.1. Az öröklődéssel kapcsolatos korai eszmék
- 1.2. Középkor–újkor eleje
- 1.3. Az út Mendelhez
- 1.4. Mendel és Dzierzon, az első genetikusok
- 1.5. Mendel után – Mendel előtt
- 1.6. Mendel újrafelfedezése és a (múlt) századelő
- 1.7. Embriológia és génelmélet
- 1.8. Az állati nem – gének és kromoszómák
- 1.9. A légyszoba és környéke
- 1.10. Enzimek és gének
- 1.11. Az „egy gén – egy enzim”-hipotézis
- 1.12. Max Delbrück és Salvador Luria
- 1.13. Barbara McClintock és Rhoades
- 1.14. A DNS-történet dióhéjban
- 1.15. Az új korszak néhány fontos momentuma
- 1.16. Az operon-modell
- 1.17. Áttörés az állati testszerveződés megismerésében – az élővilág egysége
- 1.18. Egy roppant kényes kérdés: Vannak-e rasszok?
- 1.19. Összefoglalás
- 1.1. Az öröklődéssel kapcsolatos korai eszmék
- 2. Mendel és Galtona mennyiségi és minőségi jellegek tanulmányozásának kezdetei
- 3. A gének működése
- 3.1. A genetikai információ tárolása és sokszorosítása (DNS-szerkezet és replikáció)
- 3.2. A genetikai információ kifejeződése (átírás és fehérjeszintézis) A génműködés szabályzásának molekuláris mechanizmusai
- 3.3. Humán genom projektek: az emberi DNS teljes bázissorendjének meghatározása
- 3.4. A génállomány változatossága (polimorfizmusok)
- 3.5. Molekuláris genetika a komplex jellegek vizsgálatában
- 3.6. Összefoglalás
- 4. Az emberi öröklődés
- 4.1. A DNS strukturális szerveződése, az emberi kariotípus
- 4.2. Mutációk és szerepük a humán genetikai betegségekben
- 4.3. A mutációk eredete és osztályozása
- 4.4. Genetikai alapú betegségek spektruma
- 4.5. Populációk között eltérő betegséghajlam
- 4.6. Genetikai tanácsadás
- 4.7. Összefoglalás
- 5. Az emberi viselkedés örökölhetőségének vizsgálata
- 6. Epigenetika: Fejlődés és génszabályozás
- 6.1. A fogalom eredete
- 6.2. Biológiai-genetikai alapok
- 6.3. Molekuláris epigenetikai szignálok
- 6.4. Epigenetikai jelenségek
- 6.5. Környezeti hatások az epigenomra
- 6.6. Epigenetika az egyedfejlődésben
- 6.7. Genetika vs epigenetika
- 6.8. Transzgenerációs hatások
- 6.9. Az epigenetika patológiás vonatkozásai
- 6.10. Epigenetikai ismeretek jelentősége
- 6.11. A gyermekfejlődés epigenetikája
- 6.12. Kutatási eredmények értelmezése
- 6.13. Társadalmi felelősség
- 6.1. A fogalom eredete
- 7. Az öröklés és a környezet hatásai az emberi viselkedésre
- 7.1. Mi fontos a környezetből? Közös és nem közös környezet
- 7.2. Valóban környezeti-e a környezeti hatás? A környezet genetikai meghatározottsága: gén-környezet korrelációk
- 7.3. A tulajdonságok finomhangolása a környezet és a gének interakciója által
- 7.4. Mennyire stabil a genetikai felépítésünk? Az epigenetikai módosulások feltérképezése
- 7.4.1. Környezeti hatások, amelyek epigenetikai változásokon keresztül befolyásolhatják a humán fejlődést
- 7.4.2. Két tojás, amikor nem hasonlít. Az egypetéjű ikrek és az epigenetika
- 7.4.3. Az epigenetikai változások stabilitása
- 7.4.4. Epigenetika és a gén-környezet interakciók értelmezése
- 7.4.5. Összefoglalás
- 7.4.1. Környezeti hatások, amelyek epigenetikai változásokon keresztül befolyásolhatják a humán fejlődést
- 7.5. Összefoglalás
- 8. Intelligencia és kognitív képességek
- 9. A neurokognitív fejlődési zavarok viselkedésgenetikája
- 9.1. Neurokognitív fejlődési zavarok, atipikus kognitív fejlődés, genetika: átfogó szempontok
- 9.2. Átfogó intellektuális képességzavarok Értelmi fogyatékosság és Down-szindróma
- 9.3. Pervazív fejlődési zavarok: az autizmus spektrum
- 9.4. A neurokognitív fejlődés specifikus zavarai: a diszlexia
- 9.5. Összefoglalás
- 10. A személyiség genetikai háttere
- 10.1. A személyiség pszichológiai modelljei
- 10.1.1. A személyiség és temperamentum kapcsolata
- 10.1.2. Thomas és Chess temperamentummodellje
- 10.1.3. Érzelem és érzelemszabályozás a temperamentum- és személyiségmodellekben
- 10.1.4. A temperamentum- és személyiségkutatás átfedései
- 10.1.5. Eysenck háromfaktoros személyiségmodellje
- 10.1.6. Az ötfaktoros modell
- 10.1.7. Cloninger modellje
- 10.1.1. A személyiség és temperamentum kapcsolata
- 10.2. A személyiség klasszikus genetikai vizsgálatai
- 10.3. A környezet szerepe
- 10.4. Molekuláris genetikai háttér, élettani mechanizmusok
- 10.5. Összefoglalás
- 10.1. A személyiség pszichológiai modelljei
- 11. A táplálékfelvétel és zavarai – genetikai és biológiai mechanizmusok
- 12. A depressziók és a szorongásos betegségek genetikai vonatkozásai
- 13. A pszichopatológiai állapotok genetikai háttere
- 13.1. Szkizofrénia
- 13.1.1. A szkizofrénia tünettana
- 13.1.2. A szkizofrénia típusai
- 13.1.3. A szkizofrénia kóreredete
- 13.1.4. A szkizofrénia genetikája
- 13.1.5. A genetikai hatást befolyásoló biológiai környezeti tényezők
- 13.1.6. Kromoszómaeltérések
- 13.1.7. Kapcsolódási vizsgálatok és a szkizofrénia kialakulásáért legvalószínűbben felelős gének
- 13.1.1. A szkizofrénia tünettana
- 13.2. Antiszocialitás
- 13.3. Alzheimer-betegség
- 13.4. Összefoglalás
- 13.1. Szkizofrénia
- Irodalom
- A kötet szerzői
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 706 7
Magas szülőknek csak magas
gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve
kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte
egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz
társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is
fontos szerepet játszanak? Vajon tényleg csak legfeljebb
néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat,
mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában? Lehetséges, hogy a szomszédunk,
akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban
eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök? Öröklődhet-e a mélabú, a
kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos
gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában
vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött
adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és
fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát? Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv
lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a
genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy
probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely
együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az
érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és
viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes
fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók
tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok,
pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen
területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.
Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero