Tartalomjegyzék

• Gének, gondolkodás, személyiség
• Impresszum
• Előszó
• chevron_right1. A genetika rövid története
  • 1.1. Az öröklődéssel kapcsolatos korai eszmék
  • 1.2. Középkor–újkor eleje
  • chevron_right1.3. Az út Mendelhez
    • 1.3.1. Darwin: a genetika állása Mendel idején
  • 1.4. Mendel és Dzierzon, az első genetikusok
  • chevron_right1.5. Mendel után – Mendel előtt
    • 1.5.1. Sejtelmélet, sejtmag, sejtosztódások
    • 1.5.2. Kezdetek: Miescher felfedezi a nukleinsavakat
    • 1.5.3. Galton (1822–1911)
  • 1.6. Mendel újrafelfedezése és a (múlt) századelő
  • 1.7. Embriológia és génelmélet
  • 1.8. Az állati nem – gének és kromoszómák
  • chevron_right1.9. A légyszoba és környéke
    • 1.9.1. A genetika és embriológia közötti hasadás
    • 1.9.2. Rekombináció, a genetika (egyik) lelke
  • 1.10. Enzimek és gének
  • 1.11. Az „egy gén – egy enzim”-hipotézis
  • 1.12. Max Delbrück és Salvador Luria
  • 1.13. Barbara McClintock és Rhoades
  • 1.14. A DNS-történet dióhéjban
  • 1.15. Az új korszak néhány fontos momentuma
  • 1.16. Az operon-modell
  • 1.17. Áttörés az állati testszerveződés megismerésében – az élővilág egysége
  • 1.18. Egy roppant kényes kérdés: Vannak-e rasszok?
  • 1.19. Összefoglalás
• chevron_right2. Mendel és Galtona mennyiségi és minőségi jellegek tanulmányozásának kezdetei
  • chevron_right2.1. Mendel munkássága
    • chevron_right2.1.1. A kísérletek
      • 2.1.1.1. Kísérletek tiszta vonalakkal, amelyek virágszínükben különböznek
    • 2.1.2. Két sajátságban különböző növények – dihibrid keresztezések
    • 2.1.3. Összefoglalás
    • 2.1.4. Mendel újrafelfedezése
  • chevron_right2.2. Galton (1822–1911)
    • 2.2.1. Öröklődéssel kapcsolatos kutatásai
    • 2.2.2. Galton és az ujjlenyomatok
    • 2.2.3. Összefoglalás
• chevron_right3. A gének működése
  • chevron_right3.1. A genetikai információ tárolása és sokszorosítása (DNS-szerkezet és replikáció)
    • chevron_right3.1.1. A DNS szerkezete
      • 3.1.1.1. A DNS elsődleges szerkezete
      • 3.1.1.2. A DNS másodlagos szerkezete
    • chevron_right3.1.2. A DNS megkettőződése (replikáció)
      • 3.1.2.1. A DNS-replikáció mechanizmusa és enzimei
  • chevron_right3.2. A genetikai információ kifejeződése (átírás és fehérjeszintézis) A génműködés szabályzásának molekuláris mechanizmusai
    • chevron_right3.2.1. Transzkripció: az RNS szintézise
      • 3.2.1.1. A transzkripció molekuláris modellje
      • 3.2.1.2. A transzkripció epigenetikai szabályzásának lehetőségei
    • 3.2.2. Az RNS processzálása (érése) és transzportja a citoplazmába
    • 3.2.3. A fehérjeszintézis (transzláció) menete
    • 3.2.4. A génexpresszió szabályzásának összefoglalása
  • chevron_right3.3. Humán genom projektek: az emberi DNS teljes bázissorendjének meghatározása
    • 3.3.1. Mi olvasható ki a humán genom szekvenciájából?
  • chevron_right3.4. A génállomány változatossága (polimorfizmusok)
    • 3.4.1. Mutációk és polimorfizmusok
    • 3.4.2. A genetikai polimorfizmusok csoportosítása és feltérképezése
    • chevron_right3.4.2.1. Egypontos nukleotidpolimorfizmus (SNP)
      • 3.4.2.2. Hosszúságpolimorfizmusok
  • chevron_right3.5. Molekuláris genetika a komplex jellegek vizsgálatában
    • 3.5.1. Eset-kontroll vizsgálatok
    • chevron_right3.5.2. Kandidáns gének
      • 3.5.2.1. Kandidáns gének kiválasztása funkciójuk alapján
      • 3.5.2.2. Kandidáns gének kiválasztása kromoszomális pozíciójuk alapján
  • 3.6. Összefoglalás
• chevron_right4. Az emberi öröklődés
  • chevron_right4.1. A DNS strukturális szerveződése, az emberi kariotípus
    • 4.1.1. Az emberi örökítőanyag szerveződése
  • 4.2. Mutációk és szerepük a humán genetikai betegségekben
  • 4.3. A mutációk eredete és osztályozása
  • chevron_right4.4. Genetikai alapú betegségek spektruma
    • chevron_right4.4.1. Kromoszóma-rendellenességek
      • 4.4.1.1. Számbeli rendellenességek
    • 4.4.1.2. A kromoszómák szerkezeti rendellenességei
    • chevron_right4.4.2. A mendeli öröklődésű, monogénes betegségek
      • 4.4.2.1. Autoszomális domináns öröklődésű kórképek
      • 4.4.2.2. Autoszomális recesszív öröklődésű kórképek
      • 4.4.2.3. X-kromoszomális recesszív öröklődésű kórképek
      • 4.4.2.4. X-kromoszomális domináns öröklődésű kórképek
      • 4.4.2.5. Y-kromoszómához kötött öröklődés
    • 4.4.3. Mitokondriális öröklődés
    • 4.4.4. Többfaktorú, komplex betegségek
  • 4.5. Populációk között eltérő betegséghajlam
  • 4.6. Genetikai tanácsadás
  • 4.7. Összefoglalás
• chevron_right5. Az emberi viselkedés örökölhetőségének vizsgálata
  • chevron_right5.1. A gének és az emberi viselkedés
    • 5.1.1. Viselkedési jellemzők mint mennyiségi tulajdonságok
    • 5.1.2. Állatokon végzett vizsgálatok humán vonatkozásai
    • 5.1.3. Speciális humángenetikai módszerek
  • chevron_right5.2. A klasszikus kvantitatív genetika alapfogalmai
    • 5.2.1. A gének és a környezet szerepe a fenotípusos érték kialakításában
    • 5.2.2. A gének hatása a genetikai értékre
  • 5.3. A mennyiségi tulajdonságok mendeli genetikája
  • chevron_right5.4. Az örökölhetőség kétféle fogalma és becslése
    • 5.4.1. Ikervizsgálatok
    • 5.4.2. A realizált heritabilitás meghatározása regresszióval
    • 5.4.3. A realizált heritabilitás meghatározása szelekcióval
  • 5.5. Mire nem használhatóak az örökölhetőségvizsgálatok?
• chevron_right6. Epigenetika: Fejlődés és génszabályozás
  • 6.1. A fogalom eredete
  • chevron_right6.2. Biológiai-genetikai alapok
    • 6.2.1. Definíció
  • 6.3. Molekuláris epigenetikai szignálok
  • chevron_right6.4. Epigenetikai jelenségek
    • 6.4.1. X-kromoszóma-inaktiválódás
    • 6.4.2. Genomiális imprinting
    • 6.4.3. Epigenetikai módosulások szomatikus sejtekben
  • 6.5. Környezeti hatások az epigenomra
  • chevron_right6.6. Epigenetika az egyedfejlődésben
    • 6.6.1. Sejtdifferenciálódás
  • 6.7. Genetika vs epigenetika
  • 6.8. Transzgenerációs hatások
  • chevron_right6.9. Az epigenetika patológiás vonatkozásai
    • 6.9.1. Korai fejlődési zavarok
    • 6.9.2. Kognitív diszfunkciók, viselkedési zavarok
    • 6.9.3. Gyakori komplex betegségek
  • 6.10. Epigenetikai ismeretek jelentősége
  • 6.11. A gyermekfejlődés epigenetikája
  • 6.12. Kutatási eredmények értelmezése
  • 6.13. Társadalmi felelősség
• chevron_right7. Az öröklés és a környezet hatásai az emberi viselkedésre
  • chevron_right7.1. Mi fontos a környezetből? Közös és nem közös környezet
    • chevron_right7.1.1. Nem közös környezeti hatások
      • 7.1.1.1. Nem közös környezeti hatások a családon belül
      • 7.1.1.2. Nem közös környezeti hatások a család közegén kívül
    • 7.1.2. Közös környezeti hatások
    • 7.1.3. Összefoglalás
  • chevron_right7.2. Valóban környezeti-e a környezeti hatás? A környezet genetikai meghatározottsága: gén-környezet korrelációk
    • 7.2.1. Passzív gén-környezet korreláció
    • 7.2.2. Evokatív vagy reaktív gén-környezet korreláció
    • 7.2.3. Aktív gén-környezet korreláció
    • 7.2.4. Összefoglalás
  • chevron_right7.3. A tulajdonságok finomhangolása a környezet és a gének interakciója által
    • 7.3.1. Gén-környezet interakcióra utaló eredmények család- és fejlődésvizsgálatokban
    • 7.3.2. Konkrét gének bevonása a gén-környezet interakció kutatásába
    • chevron_right7.3.2.1. A szerotonin-transzportergén a kutatások főszereplője
      • 7.3.2.2. A dopaminerg rendszer génjeinek interakciója a környezeti hatásokkal
    • 7.3.3. Összefoglalás
  • chevron_right7.4. Mennyire stabil a genetikai felépítésünk? Az epigenetikai módosulások feltérképezése
    • 7.4.1. Környezeti hatások, amelyek epigenetikai változásokon keresztül befolyásolhatják a humán fejlődést
    • 7.4.2. Két tojás, amikor nem hasonlít. Az egypetéjű ikrek és az epigenetika
    • 7.4.3. Az epigenetikai változások stabilitása
    • 7.4.4. Epigenetika és a gén-környezet interakciók értelmezése
    • 7.4.5. Összefoglalás
  • 7.5. Összefoglalás
• chevron_right8. Intelligencia és kognitív képességek
  • 8.1. Mi az intelligencia?
  • 8.2. IQ és gének
  • 8.3. Intelligencia és életkor
  • 8.4. Gének és környezet
  • 8.5. Flynn-hatás
  • 8.6. Molekuláris genetika
  • 8.7. Társadalmi csoportok, rasszok és intelligencia
  • 8.8. Specifikus kognitív képességek
  • 8.9. Összefoglalás
• chevron_right9. A neurokognitív fejlődési zavarok viselkedésgenetikája
  • chevron_right9.1. Neurokognitív fejlődési zavarok, atipikus kognitív fejlődés, genetika: átfogó szempontok
    • 9.1.1. Fogalmi és osztályozási dilemmák
    • 9.1.2. Átmenetek, átfedések, halmozódás, heterogenitás
    • 9.1.3. A tipikus kognitív fejlődés modelljei és néhány viselkedésgenetikai vonatkozása
  • chevron_right9.2. Átfogó intellektuális képességzavarok Értelmi fogyatékosság és Down-szindróma
    • 9.2.1. Meghatározások, terminológia, változatosság
    • chevron_right9.2.2. Epidemiológiai és etiológiai-genetikai alapok
      • 9.2.2.1. Epidemiológia és IQ
      • 9.2.2.2. Etiológiai-genetikai háttér
      • 9.2.2.3. A Down-szindróma etiológiája és genetikája röviden
    • 9.2.3. Idegrendszeri háttér
  • chevron_right9.3. Pervazív fejlődési zavarok: az autizmus spektrum
    • 9.3.1. Meghatározások, terminológia, változatosság
    • chevron_right9.3.2. Viselkedéses és kognitív sajátosságok
      • 9.3.2.1. A kölcsönös társas interakciók minőségi fejlődési zavara
      • 9.3.2.2. A kölcsönös kommunikáció minőségi fejlődési zavara
    • 9.3.3. Korlátozott körű, repetitív és sztereotip viselkedés és érdeklődés
    • 9.3.4. Kognitív háttér
    • 9.3.5. Idegrendszeri háttér
    • chevron_right9.3.6. Epidemiológia, etiológia, genetika
      • 9.3.6.1. Epidemiológia
      • 9.3.6.2. Etiológiai és genetikai alapok
      • 9.3.6.3. Molekuláris genetika és genetikai modellek
  • chevron_right9.4. A neurokognitív fejlődés specifikus zavarai: a diszlexia
    • 9.4.1. Meghatározások, terminológia, változatosság
    • 9.4.2. Néhány viselkedéses, kognitív és idegrendszeri sajátosság
    • 9.4.3. Etiológiai-genetikai alapok
  • 9.5. Összefoglalás
• chevron_right10. A személyiség genetikai háttere
  • chevron_right10.1. A személyiség pszichológiai modelljei
    • 10.1.1. A személyiség és temperamentum kapcsolata
    • 10.1.2. Thomas és Chess temperamentummodellje
    • chevron_right10.1.3. Érzelem és érzelemszabályozás a temperamentum- és személyiségmodellekben
      • 10.1.3.1. Goldsmith és Campos
      • 10.1.3.2. Rothbart modellje
      • 10.1.3.3. Kagan modellje
    • 10.1.4. A temperamentum- és személyiségkutatás átfedései
    • 10.1.5. Eysenck háromfaktoros személyiségmodellje
    • 10.1.6. Az ötfaktoros modell
    • 10.1.7. Cloninger modellje
  • chevron_right10.2. A személyiség klasszikus genetikai vizsgálatai
    • 10.2.1. A szkizofrénia első adoptációs vizsgálata
    • 10.2.2. Buss és Plomin temperamentumkutatása
  • chevron_right10.3. A környezet szerepe
    • 10.3.1. Gén-környezet korreláció
    • chevron_right10.3.2. A gén-környezet korreláció típusai a személyiségpszichológia tükrében
      • 10.3.2.1. Passzív gén-környezet korreláció
      • 10.3.2.2. Evokatív gén-környezet korreláció
      • 10.3.3.3. Aktív gén-környezet korreláció
    • 10.3.4. A gén-környezet korrelációk azonosításának módszerei
    • chevron_right10.3.5. Gén-környezet interakciók
      • 10.3.5.1. Örökbefogadási vizsgálatok
      • 10.3.5.2. Ikervizsgálatok
    • 10.3.6. Molekuláris genetikai vizsgálatok
  • chevron_right10.4. Molekuláris genetikai háttér, élettani mechanizmusok
    • 10.4.1. A monoamin-neurotranszmisszió szerepe a személyiség kialakításában
    • chevron_right10.4.2. A dopaminrendszer komponensei
      • 10.4.2.1. A tirozin-hidroxiláz
      • 10.4.2.2. Dopaminreceptorok
      • 10.4.2.3. A dopamintranszporter
      • 10.4.2.4. A katekol-O-metiltranszferáz
    • chevron_right10.4.3. Szerotonerg komponensek
      • 10.4.3.1. A szerotoninreceptorok
      • 10.4.3.2. Szerotonintranszporter
      • 10.4.3.3. Monoamin-oxidáz
  • 10.5. Összefoglalás
• chevron_right11. A táplálékfelvétel és zavarai – genetikai és biológiai mechanizmusok
  • chevron_right11.1. A táplálékfelvétel biológiai szabályozása
    • 11.1.1. Agyi központok szerepe
    • 11.1.2. A táplálékfelvétel szabályozásának glükosztatikus modellje
    • 11.1.3. A leptin és a liposztatikus modell
    • 11.1.4. A gasztrointesztinális hormonok
    • 11.1.5. Neurotranszmitterek és neuromodulátorok
  • chevron_right11.2. Az evészavarok főbb típusai
    • 11.2.1. Anorexia nervosa
    • 11.2.2. Bulimia nervosa
    • 11.2.3. Falászavar
    • 11.2.4. Izomdiszmorfia
    • 11.2.5. Orthorexia nervosa
  • chevron_right11.3. Az evészavarok kóroktana
    • 11.3.1. Hajlamosító, kiváltó és fenntartó tényezők
    • 11.3.2. A táplálkozásszabályozás néhány genetikai mechanizmusa
  • chevron_right11.4. Klasszikus genetikai vizsgálatok evészavarokban
    • chevron_right11.4.1. Család- és ikervizsgálatok
      • 11.4.1.1. Anorexia nervosa
      • 11.4.1.2. Bulimia nervosa
      • 11.4.1.3. Örökletes elhízásszindrómák
      • 11.4.1.4. Állatmodellek az evészavarok genetikai kutatásaiban
  • chevron_right11.5. Molekuláris genetikai vizsgálatok
    • 11.5.1. Szerotoninrendszer
    • 11.5.2. Dopaminrendszer
    • 11.5.3. Leptin-melanokortin-rendszer
    • 11.5.4. Neuropeptid Y
    • 11.5.5. Ghrelin
  • 11.6. Összefoglalás
• chevron_right12. A depressziók és a szorongásos betegségek genetikai vonatkozásai
  • chevron_right12.1. Gének, környezet, pszichiátriai betegségek
    • 12.1.1. Gének és környezet
    • 12.1.2. Pszichiátriai betegségek és gének
  • chevron_right12.2. Depressziós betegségek (affektív-emocionális zavarok, unipoláris depressziók és bipoláris betegségek)
    • 12.2.1. Klasszikus genetikai vizsgálatok depressziókban
    • 12.2.2. Molekuláris genetikai vizsgálatok depressziós betegségekben
    • 12.2.3. Ingerületátvivő molekulák szerepe, genetika, depressziók
  • chevron_right12.3. Szorongásos betegségek
    • 12.3.1. Pánikbetegség és fóbiák
    • 12.3.2. Kényszerbetegség
    • 12.3.3. Generalizált szorongás
    • 12.3.4. Poszttraumás stresszbetegség
• chevron_right13. A pszichopatológiai állapotok genetikai háttere
  • chevron_right13.1. Szkizofrénia
    • 13.1.1. A szkizofrénia tünettana
    • 13.1.2. A szkizofrénia típusai
    • 13.1.3. A szkizofrénia kóreredete
    • chevron_right13.1.4. A szkizofrénia genetikája
      • 13.1.4.1. Komplex, poligénes meghatározottság
      • 13.1.4.2. Családvizsgálatok
      • 13.1.4.3. Adoptációs vizsgálatok
      • 13.1.4.4. Ikervizsgálatok
    • chevron_right13.1.5. A genetikai hatást befolyásoló biológiai környezeti tényezők
      • 13.1.5.1. Prenatális infekciók
      • 13.1.5.2. „Prenatális éhezés”
      • 13.1.5.3. Magas apai életkor
      • 13.1.5.4. Perinatális szülészeti komplikációk
      • 13.1.5.5. Prenatális stressz
      • 13.1.5.6. Szülői magatartás
      • 13.1.5.7. Szexuális abúzusok
      • 13.1.5.8. Cannabis
    • 13.1.6. Kromoszómaeltérések
    • 13.1.7. Kapcsolódási vizsgálatok és a szkizofrénia kialakulásáért legvalószínűbben felelős gének
  • chevron_right13.2. Antiszocialitás
    • 13.2.1. Antiszociális magatartás
    • 13.2.2. Az antiszociális személyiségzavar klinikuma
    • chevron_right13.2.3. Az antiszocialitás genetikája
      • 13.2.3.1. Ikervizsgálatok
      • 13.2.3.2. Adoptációs vizsgálatok
      • 13.2.3.3. Családvizsgálatok
      • 13.2.3.4. Összefoglalás
  • chevron_right13.3. Alzheimer-betegség
    • 13.3.1. Klinikai jellemzők
    • chevron_right13.3.2. Az Alzheimer-betegség genetikája
      • 13.3.2.1. Családvizsgálatok
      • 13.3.2.2. Ikervizsgálatok
      • 13.3.2.3. Genetikai heterogenitás (Trixler és mtsai 2009)
  • 13.4. Összefoglalás
• Irodalom
• A kötet szerzői

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//