Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


Örökbefogadási vizsgálatok

Az örökbefogadási elrendezéssel kimutathatóak gén-környezet interakciók például a bűnözői magatartás esetében (Bohman 1996, Brennan és mtsai 1996). Azok az adoptált gyerekek, akiknek a szülei bűnelkövetők voltak, nagyobb eséllyel lettek maguk is elkövetők, ez pedig a genetikai hatás jelenlétére utal. Azok az adoptáltak, akiknek örökbe fogadó szülei voltak bűnözők, szintén nagyobb eséllyel lettek bűnelkövetők. Gén-környezet interakcióról azért beszélhetünk ebben az esetben, mert a bűnelkövető adoptáló szülők gyerekei leginkább akkor lettek elkövetők, ha a biológiai szülők is bűnözők voltak. Szintén adoptációs vizsgálatban mutattak ki gén-környezet interakciót a serdülőkori alkalmazkodási zavarral kapcsolatban, ebben a kutatásban a genetikai kockázatot hordozó adoptáltak érzékenyebbek voltak az örökbe fogadó családokban a környezeti stresszorokra (Cadoret és mtsai 1995). Ezek a kutatások arról számolnak be, hogy ha egy személy valamilyen genetikai sérülékenységet hordoz, akkor a kedvezőtlen környezeti feltételek tovább súlyosbítják a helyzetet, ugyanakkor a protektív genetikai faktorok melletti protektív környezet fokozhatja a védettséget bizonyos tulajdonságokkal szemben (például, ha egy személynek nincs genetikai hajlama az antiszocialitásra, illetve ezzel együtt egy kiterjedt és támogató társas közegben nőtt fel, akkor nagyon kicsi az esélye annak, hogy bűnöző legyen) (Plomin és mtsai 2005).

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave