Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség

Barbara McClintock és Rhoades

Rhoades és McClintock a harmincas évektől az ötvenes évekig nyúló időszakban tett felfedezései kétségtelenül új elemet hoztak be a genetika ismeretanyagába és fegyvertárába: megmutatták, hogy bizonyos genetikai elemek önálló vagy más elemek által elősegített mozgásra képesek (mint kiderült, az önálló mozgásra képtelen elemek nem teljesek, az áthelyeződésért felelős enzimjük, „transzpozázuk” hiányzik vagy hibás), és ha beépülnek egy génbe, annak instabil mutáns allélja keletkezhet, azaz gyakran változhat vissza „vad típusú” normális alléllá, ha az elem eltávozik belőle (Klug és Cummings 2000, Griffith és mtsai 1996). A mozgó genetikai elemeket, amelyek megrázták az addigi „lokuszokra”, azaz adott helyen lévő génekre épülő világképet, és különböző formáik megdöbbentő módon a teljes élővilágban elterjedtek, azóta nagyon differenciáltan használják fel a genetikában: számos módszert dolgoztak ki, amikor a kutatók „ugrasztani” tudják őket, speciális mutánsok előállításának reményében. Különleges jelentőségük van még a baktériumok rezisztenciagénjeinek sokszor „horizontális”, azaz fajok közötti átvitelében, ami több évtizedes akut probléma. Barbara McClintock 1983-ban Nobel-díjat kapott felfedezéseiért.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Pszichológia Biológia

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero